Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A Monetáris Tanács a 2006. július 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2006. július 25-i hatállyal 6,25 százalékról 50 bázisponttal 6,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a kormánnyal közösen kitűzött 3 százalékos inflációs cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel. A szigorúbb monetáris kondíciókat a Tanács több lépésben, az irányadó kamat emelésével kívánja megteremteni.
Az elmúlt hónapokban az inflációs folyamatok tartós komponensét megragadó trendinfláció és a maginfláció valamennyi lényeges eleme egyaránt emelkedett. Ez az infláció növekedésének tartósságára utal.
A Tanács megítélése szerint az infláció 2007-ben jelentősen megemelkedik, és változatlan monetáris kondíciók esetén a monetáris politika számára releváns 2008-as évben is a 3 százalékos cél fölött alakulhat. A trendinflációs folyamatokon kívül egyszeri árnövelő hatású a költségvetési kiigazítási csomag több eleme, valamint az árnövekedés irányába hat a hosszabb ideje gyengébb forintárfolyam is. A monetáris kondíciók szigorításával a Tanács arra törekszik, hogy a gazdaság külső és belső egyensúlyának visszaállításához kulcsfontosságú államháztartási intézkedések árnövelő hatásai ne épüljenek be a gazdasági szereplők várakozásaiba, és így ne okozzanak tartós inflációs nyomást.
A jegybanki alapkamat megemeléséről hozott döntése során a Monetáris Tanács figyelembe vette azt is, hogy a globális és regionális befektetői hangulat az elmúlt hónapokban kedvezőtlenebbé vált, és a megváltozott környezetben a befektetők a hazai gazdasági helyzettől függetlenül is a korábbinál kockázatosabbnak tekintik a régióba történő befektetéseket.
