Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli, hogy az energia árak, az áfa- és a jövedéki adó emelése miatt gyorsult az infláció. Vélhetően a gyártók és a kereskedők kihasználták az áfa-emelést és a korábban nem érvényesített emeléseket most hárították át a fogyasztókra. Hegedűs Csaba szerint az növelte meg a vártnál nagyobb mértékben az inflációt, hogy a kereskedők azonnal, adott esetben még szeptember előtt érvényesítették az áfa-emelést. Ezért szerinte az év hátra lévő részében nem várható a szeptemberihez hasonló, jelentős gyorsulás.

Mindkét elemző egyetért abban, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa következő kamatdöntő ülésén emeli az alapkamat szintjét. Míg Török Zoltán nem tart kizártnak egy 50 bázispontos emelést, addig Hegedűs Csaba egy mérsékeltebb, 25 bázispontos emelést valószínűsít. Az elemzők szerint az év végén az infláció meghaladja a 6 százalékot, az éves átlagos drágulás pedig 4 százalék körül alakul.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint a várakozásokhoz képest magasabb érték azt jelzi, hogy a vártnál gyorsabban és erőteljesebben gyűrűztek be a szeptemberben bevezetett intézkedések hatásai az inflációba.

A gyorsuló árnövekedés minden termékcsoportot érintett, de az áfa emelése, a jövedéki adó mértékének változtatása és az adminisztrációs intézkedések miatti árváltozások koncentráltan jelentek meg a szeptemberi inflációs adatban. Megugrás volt tapasztalható az élelmiszerek, valamint a háztartási energia árában.

Trippon Mariann úgy véli, a gyorsuló infláció megalapozza azt a várakozást, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytatja a monetáris szigorítást. Várakozása szerint, amennyiben a forint a jelenlegi erős szinten marad, úgy a Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülésén 25 bázispontos kamatemelés valószínűsíthető.