Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A költségvetés bizottság tagjai közül 18-an támogatták, heten tartózkodtak, míg a gazdasági bizottságban 19-en támogatták, négyen tartózkodtak a szavazás során.
Simor András jegybanki elnökjelölt, a két parlamenti testület képviselőinek kérdéseire kifejtette: nem lát semmilyen esetleges negatívumot az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban.
Kiemelte: az euró magyarországi bevezetése kifejezetten gyorsítani fogja az ország gazdasági növekedését, jelentősen csökkennének a gazdasági szereplők költségei, például a valutaátváltással kapcsolatos kiadások, egyszerűsödnének a pénzügyi műveletek, további erőteljes bővülésnek indulhatna a külkereskedelem is.
Az euró bevezetése kapcsán kiemelte: a konvergenciaprogramot következetesen végig kell vinni, annál is inkább, mert az újonnan csatlakozott uniós tagállamok közül Magyarország egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít.
Egy másik képviselői kérdésre Simor András nyomatékosan leszögezte: a Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja. Az ország számára kedvező, úgynevezett "egyensúlyi árfolyam" egyébként is kényes kérdés, hiszen sem a túl erős, sem a túl gyenge forint nem jó a magyar gazdaságnak.
Ellenzéki felvetésre, nevezetesen, hogyan ítéli meg egy esetleges Költségvetési Tanács felállítását, elmondta: jelenleg nem látja tisztán, hogyan illeszthető be ez az esetleges új intézmény a magyar alkotmányos rendbe. Annyi bizonyos, hogy a költségvetési folyamatok szigorú kézbentartására mindenképpen szükség van - emelte ki. Mint mondta, az Állami Számvevőszék is el tudja látni e faladatot, de jelezte, a döntés e kérdésben nem az ő dolga.
Egy másik ellenzéki felvetésre, miszerint a Monetáris Tanács jelenlegi tagjainak összeállításában túl nagy szerepet kap a kormányfő, elmondta: el tudna képzelni egy olyan testületet is, amelyben esetleg más fontos személynek, így a jegybankelnöknek is nagyobb beleszólása lenne a jelöltek megnevezésébe.
Egy másik ellenzéki felvetésre, amely azt feszegette, hogy jelenlegi cége, a Deloitte mintegy 80 milliárd forintról szóló perben áll a magyar állammal a Postabank 90-es évekbeli tevékenységének auditálása kapcsán, leszögezte: "amikor a Deloitte a Postabank auditora volt, nem dolgoztam a Deloitte-nál".
Kiemelte: 1999 novemberében került a Deloitte élére, akkor szembesült a nemzetközi könyvvizsgáló magyarországi leánycégének akkori helyzetével, és ezt megpróbálta a saját eszközeivel kezelni.
