A Cowparade egyik varsói "résztvevője". Jól tejel a gazdaság © hvg.hu

A munkanélküliség csökkenése, a hazai foglalkoztatás bővülése és a fizetések emelkedése megmutatkozik a fogyasztásban, amely a nyugat-európai átlagnál jóval nagyobb ütemben sorakozik fel a GDP-növekedés forrásai közé.

Lengyelországban tavaly kilencéves rekord ütemben bővült a gazdaság a lakossági fogyasztás és hitelezés, az EU-pénzek és a gyorsan növekvő export miatt. A harmadik negyedévben 5,8 százalékos, a másodikban 5,5 százalékos, az elsőben 5,2 százalékos, a 2005-ös utolsó negyedben 4,5 százalékos többletet mértek.

Ezzel a lengyel GDP tavaly 1046,6 milliárd zloty (68 370 milliárd forint) volt, változatlan áron évi átlagban 5,8 százalékkal növekedett 2005-höz képest, a 2005-ös, 3,5 százalékos többletet követően. A tavalyinál nagyobb ütemet utoljára 1997-ben mértek, akkor 7,1 százalékkal nőtt a lengyel GDP. 2004-ben 5,3 százalékos, 2003-ban 3,8 százalékos volt a növekedés.

A lengyel pénzügyminisztérium eredeti előrejelzése a tavalyi évre 4,6 százalékos GDP-növekedésre szólt. A pénzügyminisztérium szerint legkorábban 2008-ban elérheti a 7 százalékot is az éves GDP-növekedés. Lengyel közgazdászok évi 4-5 százalékos növekedést tartanak általában inflációmentesen fenntarthatónak.

A lakossági fogyasztás évi átlagban 5,2 százalékkal gyarapodott tavaly, a 2005-ös 1,8 százalékos növekedés után, a teljes hazai kereslet 5,8 százalékkal bővült a 2005-ös 2,4 százalékos többletet követően. A beruházások szintén kilencéves rekord ütemben, 16,7 százalékkal szaporodtak, miután 2005-ben 6,5 százalékkal gyarapodtak.

A fellendülést lengyel viszonyok közt jelentős béremelkedés kíséri, tekintettel a csökkenő - habár az EU-ban még legnagyobb - munkanélküliségre és a külföldi munkapiacok vonzerejére. Decemberben a havi bruttó átlagbér a lengyel vállalkozási szektorban 3027,51 zloty (198 342 forint) volt, nominálértékben 8,5 százalékkal több a 2005. decemberinél. Az évközi emelkedésre is jellemző, hogy az évi bérátlag a vállalkozási szektorban havi 2643,92 zloty volt, 5,1 százalékkal több a 2005-ösnél.

Az egész lengyel gazdaságban az első háromnegyed évben a havi bruttó bér átlagosan 2473,62 zloty (162 038 forint) volt, nominálisan 4,8 százalékkal, a gyenge infláció miatt reálértékben is 4,0 százalékkal több a 2005-ös első háromnegyed évinél. Az utolsó negyedévben az átlagbér 2662,51 zlotyra emelkedett.

Elemzők szerint a Lengyel Nemzeti Bank még két-három hónapot várhat, mielőtt fontolóra venné a gazdaság hűtését az inflációs várakozások miatt. Noha a fejlődést egyelőre alacsony infláció kíséri, mindazonáltal a drágulás üteme már kissé gyorsul: tizenkét hónapra számolva januárban 1,7 százalékos, decemberben 1,4 százalékos volt a fogyasztóiár-infláció, annyi, mint novemberben, az októberi 1,2 százalék után. Októberben még visszaesett az augusztusi-szeptemberi 1,6-1,6 százalékról.

Ezért – jóllehet az év végi infláció elmaradt a bank 1,5-3,5 százalékos céljától, és tavaly a költségvetési hiány is kisebb lett a vártnál, és csak 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra lehet belőle következtetni – a Lengyel Nemzeti Bank egyre idegesebb. Pénzügypolitikai bizottságának egyik tagja, Halina Wasilewska-Trenkner azt mondta, hogy ideje emelni az alapkamatot, különben a tizenkét havi infláció jövőre meghaladhatja a 3,5 százalékot, a bank célsávjának felső szélét is. Más bizottsági tagok szerint a szigorítás várhat az év végéig.

Mindenesetre a Lengyel Nemzeti Bank a legutóbbi, február 28-i döntésével még változatlanul, rekord alacsony 4,0 százalékon hagyta alapkamatát. A Lengyel Nemzeti Bank tavaly, azaz 2006. január végén és február végén negyed-negyed százalékponttal tovább csökkentette alapkamatát, ami azóta változatlanul 4,0 százalék.

A bank inflációs félelmeihez csatlakozó aggodalom, hogy az EU erre az évre 4,0 százalékos, jövőre 3,9 százalékos GDP arányos lengyel államháztartási hiányra számít, a vártnál jobb tavalyi eredmény után.