Jobban nő az export, mint az import. Megáll a cserearányromlás © Fazekas István

Az inflációban a 2006. évi „U” alakú lefutás után 2007-ben fordított „U” pálya várható, tavaszi 8,5 százalékos csúccsal, szeptembertől zuhanó, decemberre 4,5 százalék körüli havi ütemmel. Az inflációt – az emelkedő költségek illetve a várakozások árakba épülését – fékezi a csökkenő reálkereset, az éles import- és kiskereskedelmi verseny, az erős forint, az áremelkedés nagy részének egyszeri, hatósági jellege.

Az euró árfolyama egy-egy január illetve február végi gyengülést leszámítva az év eleje óta 253 forint körül ingadozik. A legutóbbi gyengülés a világ tőzsdéin bekövetkezett áresés következménye.

A kedvező havi költségvetési adatok publikálása, a reformok világosabbá válása és a feltehetőleg márciusban tetőző politikai feszültség csillapodása hatására április-májusban mindinkább a 250-hez közelítő forint/euró árfolyam valószínű. A monetáris politikában a Monetáris Tanács két évvel ezelőtti kibővítése óta eltelt időszakban követett „józan galamb” irányvonalhoz képest nem várható érdemi változás. Az alapkamat az első félévben valószínűleg marad a jelenlegi 8 százalékos szinten. A második félévben – az infláció lassulásával és a forint erősödésével illetve tartósan erős voltával párhuzamosan – 6-6,5 százalékra mérséklődik az alapkamat.

Az átlagosnál jóval gyorsabb 2006. decemberi béremelkedés feltehetőleg a szigorodó 2007. évi szabályozás miatt előrehozott kifizetések következménye. A versenyszektorban a 2006. évi 8,5 százaléknál kisebb, az OÉT által javasolt 5,5-8 százázalékos sáv felső határa közelében levő bruttó keresetemelkedés várható. A nettó keresetek 5 százalék körül emelkednek, a reálkeresetek 1,5-2 százalékkal csökkennek. A költségvetési szektorban a (még nem teljesen világos tartalmú) bérmegállapodás alapján a II. félévben kb. 4 százalékos béremelésre kerül sor a 2008 januárjában kifizetendő 13. havi bér felének terhére. Itt a reálkeresetek éves átlagban 5-6 százalékkal csökkennek. (Ha 2008 januárjában nem kerül sor kompenzációra, a megállapodás nem érinti a 2007-re tervezett kiadásokat, így a konvergencia-program teljesítését.)

A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában a 2004. évi 8,4 százalékról 2007-re 5,8 százalékra csökken. Ez a külkereskedelmi hiány csökkenésének következménye. A kivitel (euróban) 2004 óta 2-3 százalékponttal gyorsabban nő a behozatalnál, noha a világpiaci energiaárak emelkedése miatt Magyarország cserearányai 2005 után 2006-ban is 2 százalékkal romlottak (idén várhatóan stagnálnak). A nettó EU-támogatásokkal együtt számolt „folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege”, az úgynevezett külső finanszírozási igény természetesen még kedvezőbben alakul, 2004-ben a GDP 8,1 százalékát, 2007-ben pedig már csak 4 százalékát teszi ki. Ennek idén már túlnyomó részét a nettó működőtőke-beáramlás finanszírozza. (A GDP több mint 4 százalékát kitevő tőkeimport mellett 1 százaléka körüli tőkeexport várható.) A külső adósság tehát csak kissé emelkedik.

A GKI prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2007. évi folyamatairól

	2004.	2005.	2006.	2007. (előrejelzés)
1. A GDP volumenindexe (%)	105,2	104,2	103,9	103,0
2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %)	107,4	107,3	110,1	108
3. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %)	107,9	105,6	102*	104
4. Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, %)	106,8	116,6	98,4	104
5. A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%)	105,8	105,8	104,4	101,5
6. A kivitel változásának indexe (folyó áron,     euróban, %)	115,3	111,4	115,7	113
7. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróban, %)	113,2	108,3	113,4	110
8. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró)	3,9	2,9	2,1	1,0
9. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya (milliárd euró)	6,7	5,3	5*	4,0
10. Az euró átlagos árfolyama (forint)	251,7	248,0	264,3	252
11. Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)	1284,1	984,4	2034	1550
12. A bruttó átlagkereset indexe	106,1	108,8	108,1	106
13. Fogyasztói árindex	106,8	103,6	103,9	106,5
14. Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap=100)	105,5	103,3	106,5	104,5
15. Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%)	6,3	7,3	7,5	8

* GKI Zrt. becslése
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM