A Magyar Nemzeti Bank jelenleg a 257,1 euró/forint árfolyamközéptől 15 százalékos plusz-minusz ingadozást engedélyez. A piac résztvevői körében a közelmúltban felerősödött az árfolyamvita, mivel a központi bank több korábbi vezetője a sávhatárok alkalmazása helyett a szabad árfolyammozgás bevezetését javasolta. Az IMF már tavaly is felvetette ezt a megoldást. A magyar központi bank és a kormány illetékesei a múlt héten közölték: az árfolyamrendszer módosításának kérdése nincsen napirenden.

Ami az euróbevezetést illeti, elemzők a 2011 és 2014 közötti években tartják reálisnak a közös európai pénz magyarországi bevezetését, de Rosenberg konkrét időpont említésétől tartózkodott. „A pénzügyi program nagyon ambiciózus, de további kiigazító intézkedéseket kell kidolgozni a hosszú távú célok elérése érdekében” – jegyezte meg.

A magyar kormány az unión belüli legnagyobb méretű, a GDP 10 százalékának közelében lévő hiányt az idén a bruttó hazai termék 6,8 százalékára kívánja leszorítani. „A pénzügyi programnak kevésbé a jövedelmekre, mint inkább a kiadásokra kellene koncentrálnia” – tette hozzá Rosenberg. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint azonban további megszigorításokra nincsen szükség a következő évek pénzügyi céljai teljesítéséhez.

osenberg viszont úgy véli, hogy a kormányzatnak a Maastrichti kritériumok (köztük az államháztartási hiánynak a GDP 3 százalékára való csökkentése) teljesítésén túl kell tekintenie, bizonyítani kéne, hogy hosszabb távon, akkor is képes az euró alkalmazására,amikor a monetáris politika eszközeit az Európai Központi Bankra ruházza át. „A pénzpolitika egyéb eszközeivel kell tudni jobban élni, amikor a kamatláb változtatáshoz már nem lehet folyamodni a helyzet orvoslásakor” – jegyezte meg az IMF illetékese.