Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési  részlegének európai feltörekvő piaci konzultánsa az MNB hétfői bejelentése után úgy nyilatkozott, hogy a 7:6-os szavazatmegoszlás a Monetáris Tanácson belül valószínűleg egyetértést jelez abban, hogy középtávon, 2008 végére vagy 2009 elejére Magyarország visszatér az inflációs célszintre. A véleménykülönbség a tanácson belül abban állhat, hogy "néhány óvatosabb ember" szeretne további - elsősorban bérnövekedési - adatsort látni, mielőtt kamatcsökkentésre szavazna, mondta Cluse. Az elemző szerint abban mindazonáltal "nagyon erős az egyetértés", hogy a jegybanki kamatszint csökkenni fog, mégpedig a "nem túl távoli jövőben".

Arra a kérdésre, hogy ez alatt júniust vagy júliust ért-e, a UBS vezető térségi elemzője azt mondta: ez a további bérnövekedési számoktól "és néhány egyéb ügytől" függ. Cluse az esélyek előrejelzésében csak addig volt hajlandó elmenni, hogy kijelentette: nem zárja ki a júniusi kamatcsökkentést. Hozzátette: a ház jelenleg 1,25 százalékpontos kamatcsökkentést vár az év végéig.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke ugyanakkor azt mondta: az első negyedévi bérnövekedési adatokat nem tartotta "robbanásszerűnek", legfeljebb "kissé erősebbnek a vártnál". Mindemellett a forint is meglehetősen erős, így "nem meglepő, hogy több MT-tag kamatcsökkentést akart" már májusban.

Desbarres mindazonáltal hozzátette, hogy ő nem számolt enyhítéssel a hétfői ülésen, azon az alapon, hogy a tanács további bizonyítékokat szeretne látni a bér- és árinfláció csökkenésére. Ez a bizonyíték most még "nemigen volt meg ... de júniusra valószínűleg meglesz, és akkor valószínű a kamatcsökkentés is" a következő hónapban, mondta.
 

A Crédit Suisse vezető londoni elemzője szerint, ha júniusban is elmarad a monetáris enyhítés, akkor júliusban "már minden bizonnyal" meglesz. Arra a kérdésre, hogy szerinte miképp oszlanak meg az esélyek a kamatcsökkentés júniusi és júliusi kezdete között, Desbarres azt mondta: 70-75 százalékos esélyt ad a júniusi csökkentésnek, feltételezve, hogy az infláció és a bérnövekedés lassul májusban, és "a forint is jól viselkedik". Hozzátette: a piac "kissé túlbuzgón árazta" a májusi csökkentést, figyelmen kívül hagyva, hogy a Monetáris Tanács "továbbra is meglehetősen konzervatív". Desbarres az év egészére mindezek alapján csak 0,75 százalékpontos kamatcsökkentést jósolt.

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort térségi elemzője szerint az Inflációs Jelentés "kemény hangvételű üzenete" valamelyest ellentétben áll azzal, hogy a tanács tizenhárom tagjából hatan a kamatcsökkentésre voksoltak. Ez utóbbi tény ellenére - hacsak a forint nem erősödik számottevő mértékben a következő egy hónapban - július tűnik az első kamatcsökkentés legvalószínűbb időpontjának, mivel így elég idő marad a bér- és áradatok nyújtotta jelzések összegyűjtésére, áll a londoni Dresdner-részleg térségi szakértőjének az MNB-döntés után kiadott elemzésében.

Tenconi szerint a ház ezzel együtt fenntartja az év végéig szóló, 1,00 százalékpontos kamatcsökkentési előrejelzését, tekintve a gazdasági növekedés lassulását, a szerkezeti javulásokat, és azt, hogy a Monetáris Tanács két "héja" tagja - Adamecz Péter és Auth Henrik - júliusban távozik.

A londoni konszenzus a múlt hét előtti időszakig nagy biztonsággal májusi kamatcsökkentési kezdetet valószínűsített, ezt azonban a vártnál jóval erősebb első negyedévi GDP- és bérnövekedési adatok az utóbbi napokra alaposan kikezdték. Ezt jelezte például, hogy csak a hétfői MT-ülés előtti utolsó kereskedési napon két nagy londoni befektetési ház, a JP Morgan és a Merrill Lynch is júniusra módosította az addigi elemzésekben szereplő májusról a magyarországi jegybanki kamatcsökkentés elkezdésének időpontjára adott előrejelzését.