Claus Heinrich, az SAP AG igazgatósági tagja © SAP AG

Az  SAP stratégiájában egyre nagyobb hangsúly helyeződik a vállalaton kívüli, ágazatok közötti integrációra. Különösen az elmúlt időszak nagy akvizíciós hulláma miatt növekszik az igény a gyorsabb adat- és rendszerintegrációra, illetve az akvizíciós folyamatok lerövidítésére is egyre nagyobb hangsúly helyeződik - vélik a német multi SAP vezetői. A  vállalatirányítói szoftverek terén piacvezető cég ugyanakkor, úgy tűnik, a szoftveres megoldások mellett a fejlesztések terén is hasznot húz a globalizációból: a világ különböző pontján lévő fejlesztőközpontjain keresztül a tudást is „integrálja”.

Ez a törekvés az SAP megfogalmazása szerint a kutatóközpontokon keresztül megvalósuló „organikus növekedést” jelenti. Claus Heinrich, az SAP AG igazgatósági tagja úgy gondolja, a vállalat számára a globalizáció nem lehetőség volt, hanem kényszer. Ma az SAP éves bevételének 80 százaléka a „hazai” német piacon kívülről származik.

Az SAP a vállalati stratégiájában a kultúrákban rejlő változatosságra is próbál alapozni: ahhoz, hogy a vállalat korlátok nélkül növekedhessen, túl kell lépnie a helyi piacok határain. Ez pedig a különböző kultúrák erősségeinek kihasználásával – a tudás, módszerek és folyamatok adaptálásával – lehetséges – mondta Claus Heinrich.

A HVG Online azon kérdésére, hogy költséghatékonyság szempontjából a világ különböző pontjain lévő laborok hogyan versenyezhetnek az ázsiai és indiai társaikkal az SAP AG igazgatósági tagja úgy válaszolt, hogy a költség nem minden, egyik ország sem jobb a másiknál, csak más. Lehet, hogy ma India a legolcsóbb, holnap viszont Kína lesz. Csupán olcsóságra hosszú távon nem lehet alapozni, a globális folyamatok ugyanis kiegyenlítik egymást. Bár a fejlesztő központok között van némi verseny, de ez sokkal inkább csoportok között zajlik, nem pedig régiók között – emelte ki.

Az SAP fejlesztési központjai

Az SAP-nek világszerte nyolc fejlesztő laborja van: Németországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában, Indiában, Magyarországon, Bulgáriában, Kanadában és Izraelben.

Claus Heinrich véleménye szerint az igazi problémát jelent a vállalatok számára, hogy a kormányok nem értik a globalizáció folyamatát. Ez különösen az európai országokra igaz, ahol lehetőség helyett inkább problémaként kezelik a globalizációt – jegyezte meg az SAP AG igazgatósági tagja. Egyes országokban a politika a szakszervezetekkel együtt sokszor megpróbál beleszólni ebbe a folyamatba, és úgy csinál, mintha tehetne ellene valamit. Mindezek ellenére azonban nem gondolja, hogy az SAP központok helyszínein a kormányok olyan döntést hozhatnak, amivel ártanának a vállalatnak. Claus Heinrich szerint ezek olyan tényezők, amelyekkel nem érdemes harcolni, szerencsésebb együttműködni.

Emellett azt is megjegyezte, hogy nem szerencsés mindent egy lapra feltenni. Claus Heinrich szerint az a modell nem működik, hogy a világ egyik pontján csak gyárt egy cég, a másikon pedig elad. Nem beszélve az előre nem látható kedvezőtlen változásokról. Ezért is tekinti a vállalat előnyének, hogy az SAP fejlesztő központjai a világ több pontján vannak.

A vállalat a kutatási és fejlesztési (k+f) tevékenységének globális kiterjesztését a jövőben is folytatja: Henning Kagermann, az SAP AG vezérigazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy az elkövetkezendő két-három évben Oroszországban nyílik egy új fejlesztőközpont. Az EMEA-régióban (Európa, Közel-Kelet és Afrika) egyébként az SAP átlag idén 10 százalék fölötti növekedésre számít a vállaltirányítási szoftverek piacán.