A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege, amely kéthetente állít össze átfogó feltörekvő piaci helyzetjelentést, pénteken kiadott legújabb elemzésében azt írta: a vezető európai gazdaságok élénk kereslete nyomán a négy közép-európai EU-gazdaság – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – exportja éves összevetésben figyelemreméltó, 15-37 százalék közötti ütemben nőtt az első negyedévben; a 37 százalékos exportérték-növekedést Szlovákia produkálta.

Az elemzés szerint a fejlett nyugat-európai térség erős importkereslete várható volt, de egyes közép-európai országok még nagyobb hasznot húztak ebből, mint amire a ház előzetesen számított.

A jelentős javulás különösen Magyarország esetében feltűnő, ugyanis ez a gazdaság hagyományosan külső egyensúlyi problémáktól szenved, áll a GS londoni elemzésében.

A jelentés szerint a Goldman Sachs most már azzal számol, hogy a nyáron esedékes első negyedévi magyar folyómérleg-adat külkereskedelmi mérlegtöbbletet fog mutatni. A folyómérlegben alkalmazott – a havi adatszolgáltatásokétól eltérő – definíció szerinti külkereskedelmi mérleg jelenleg valószínűleg Magyarországon a második legjobb a térségben Csehországé után, áll az elemzésben.

Ezért a cég a 2007-es magyar folyómérlegre vonatkozó éves GDP-arányos deficit-előrejelzését az eddigi 5,3 százalékról 4,8 százalékra, a jövő évit 4,7 százalékról 4,5 százalékra módosítja.

A külső egyensúlyi helyzet még így sem túl kedvező, és a forint továbbra is a legsebezhetőbb a térségi fizetőeszközök közül abban az esetben, ha a kockázatvállalási hajlam elpárologna. A külső fizetési helyzet azonban mégis kevésbé heveny, mint néhány negyedévvel ezelőtt, és a magas hozamelőny változatlanul vonzza a portfolió-beáramlásokat. Emellett a háztartások devizahitel-felvétele is ellenállóbbnak bizonyult a vártnál: éves szinten még mindig a GDP-érték 3 százaléka körül mozog, áll az elemzésben.

Mindezek alapján a cég elemzői a 3, 6 és 12 havi távlatra szóló euróárfolyam-előrejelzéseiket 253, 258 és 268 forintra módosították az eddigi 257, 265 és 276 forintról.

Az elemzés megjegyzi, hogy a költségvetési politika szigorításához társuló monetáris enyhítés – a ház 1,50 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentésre számít a következő egy évben – nem az az elegy, amely hosszabb távon támogatná a forintárfolyamot, akkor sem, ha a ráutaltság a kamatérzékeny finanszírozásra tovább csökken. A beruházások visszaesése – amely nemcsak az állami szektorban észlelhető – hosszabb távon aggasztó az exportpotenciál szempontjából, teszi hozzá a Goldman Sachs pénteken Londonban kiadott összeállítása.