A jelentés a kibővült unió 27 tagállamának és 268 régiójának gazdasági, társadalmi és területi helyzetét igyekszik bemutatni. A felzárkóztatási politikában nyilvánul meg elsősorban az EU-tagországok közti szolidaritás a szegényebb térségek javára: ennek legfőbb haszonélvezői a kevésbé fejlett EU-tagországok, köztük a 2004-ben csatlakozottak is. 

Kupa: ezt az elvonási szintet 2010-ig tartani kell

Biztos, hogy van élet az eurózónán kívül, de nem Magyarországnak - vélekedett Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke. Ahhoz, hogy Magyarország 2012-ben csatlakozhasson az ERM II. rendszerhez, legalább 2010-ig tartani kell a jelenlegi elvonási szintet - fejtette ki Kupa Mihály volt pénzügyminiszter egy a témában szerdán rendezett konferencián Budapesten. Tovább.

A jelentés szerint a kohéziós politika jóvoltából 2000 és 2006 között Görögország GDP-je 2,8 százalékkal, Portugáliáé pedig 2,0 százalékkal nőtt. Az előzetes becslések szerint a 2007–2013-as időszakban a kohéziós politika révén Litvánia, Lettország és Csehország GDP növekedése körülbelül 8,5 százalékos, Lengyelországé megközelítőleg 5,5 százalékos és Görögországé hozzávetőleg 3,5 százalékos lesz.

Támogatja az unió e politikája a társadalmi kirekesztődés és a szegénység csökkentését: évente 9 millió ember képzését segíti, ezek több mint fele nő. 2000 és 2005 között hat országban több mint 450 000 munkahely teremtésében volt szerepe.

Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős biztos az eddigi eredményeket értékelve úgy vélte, a kohéziós politika "rendkívül szükséges befektetéseket támogatott az infrastruktúra, a humán erőforrások és a regionális gazdaságok modernizációja és változatosabbá tétele terén, és  hozzájárult ahhoz is, hogy az állami befektetésekre vonatkozó stratégiák hangsúlya az uniós fontossági sorrend szerint alakuljon át". 

A kohéziós politika lényege, hogy a régiók közötti különbségek csökkentésével, az eddig kiaknázatlan lehetőségek feltárásával, a források növekedés-serkentő beruházásokra való felhasználásával minden egyes uniós polgár esélyhez jusson, tekintet nélkül arra, hogy hol él - mondta, hozzátéve: az előttünk álló időszakban az unió számos kihívással fog szembenézni: 2020-tól várhatóan megkezdődik a népesség csökkenése, ami számos régióban már most is megfigyelhető, növekszik a gazdasági nyomás a világpiaci versenytársaktól, emelkednek az energiaárak, megváltozik az éghajlat és a társadalom rétegei élesen szétválnak. Európának megoldást kell találnia ezekre a problémákra. Ehhez azonban valamennyi régiót és embert be kell vonnunk a jólét és a növekedés megteremtésébe és a foglalkoztatás növelésébe - emelte ki Hübner.

A jelentés megállapította, hogy az elmúlt évtized során a jövedelem és a foglalkoztatás terén jelentkező egyenlőtlenségek csökkentek az unióban. Még mindig jelentős azonban a legkevésbé tehetősek hátránya a többiekhez képest, és ez csak hosszú távon szüntethető meg.