Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az 1997-es nyugdíjreform veszteseinek kárpótlásáról szólt a Magyarország Holnap Nyugdíjreform Kerekasztalának keddi vitája. A Pénzügyminisztérium szakértői világosan jelezték, hogy a tárca a visszalépés lehetőségének átmeneti megnyitásán gondolkodik. Rézmovics Ádám a tárca főosztályvezető helyettese szerint így rendezni lehetne annak a legalább százötvenezer embernek a problémáját, akik annak idején lemondtak addigi tb-járulék fizetésük alapján megszerzett járadékuk 25 százalékáról, ám a jelek szerint nem számíthatnak arra, hogy ezért a veszteségért a magánnyugdíj pénztárból származó járadékuk pótolja.
A tárca ötletét a szakértők nem támogatják. Eleve vitatott, hogy kik és miért jártak rosszul annak idején az átlépéssel, illetve mekkora ebben az állam és mekkora az állampolgárok felelőssége. A szakértők szerint egyértelmű, hogy a mai legidősebb pénztártagokat esetében sokkal inkább az egyén felelősségéről van szó, hiszen őket a annak idején világosan tájékoztatta a kormány arról, hogy nem érdemes átlépniük az új rendszerbe. A fiatalabbak esetében is kérdéses, hogy a pénztárak hozamának alakulása, vagy a rendszer hibája okozta a bajt, ám a szakértők többsége - köztük a Pénzügyminisztérium képviselője is – egyetértettek abban, hogy irreális az elvárás, hogy a pénztárak 20-25 év alatt kitermeljék a rájuk eső részt a hozamokból.
A Magyar Nemzeti Bank képviseletében Orbán Gábor úgy fogalmazott, hogy az érintett 150 ezer pénztártag egy része csak azért tűnik ma hátrányos helyzetűnek, mert a kormányok a nyugdíjreform óta két kézzel szórták a pénzt a társadalombiztosítási rendszerbbe. Ha nem lettek volna egyszeri nyugdíjemelések és 13. havi nyugdíj, akkor a pénztárak által fizetett járadék máris sokkal nagyobb hányada lenne a társadalombiztosítási nyugdíjnak. Más szakértők mindezt avval egészítették ki, hogy az Orbán kormány nem engedte 6-ról 8 százalékra emelkedni a magánnyugdíjpénztári befizetést, ezzel megnövelte azt az időszakot, ami alatt megtérülhetett az átlépők befektetése, azaz a szerzett jogaikról való lemondás.
A visszalépés lehetőségének megnyitása helyett más megoldások is szóba kerültek a probléma rendezésére. Többen egyetértettek például azzal az elképzeléssel, hogy a pénztártagok egy maghatározott köre esetében az állam a nyugdíj megállapítása során valamilyen képlet szerint pótolja ki a tagok magánnyugdíjpénztári nyugdíja és az elméletben megszerezhető társadalombiztosítási nyugdíj közötti különbséget.
