A GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatások tanulmánya a felnőtt magyar lakosságot pénzügyekkel kapcsolatos ismeretei alapján öt csoportba sorolja. A kutatás eredményei szerint a felnőtt magyar lakosság mintegy 20 százaléka tekinthető „pénzügyi szakértőnek”. Velük éles ellentétben, a lakosság egy-hatoda érdektelen a pénzügyek iránt, míg további egy-hatoduk érez teljes közömbösséget a bankokkal, pénzintézetekkel szemben.

A felnőtt magyar lakosság többi része további két csoportba sorolható: 20 százalékuk „bizalmatlannak”, de mégis rendszeresen bankolónak tekinthető, míg harmaduk az „átlagos bankolót” testesíti meg, aki banki szolgáltatásokat rendszeresen vesz igénybe, de ezen túl nem különösebben foglalkoztatják őt a pénzügyek.

A pénzügyekhez leginkább a magas iskolai végzettségű, jó anyagi körülmények között élő személyek értenek. A válaszadók életkorát vizsgálva megállapítható, hogy a 20 és 40 év közöttiek ismerik ki magukat leginkább a pénzügyek terén. Az „ellenségesek” között az alacsonyabb végzettségű, idősebb személyek szerepelnek, sokan közülük budapestiek. Megfigyelhető, hogy az „érdektelenek” csoportjában a fiatalok (15-19 évesek) vannak túlsúlyban, ami arra enged következtetni, hogy a pénzügyek iránti érdeklődés igazán csak az első kereső tevékenység megkezdése után ébred fel a magyarok körében.

A kutatás során vizsgált kérdésekre adott válaszokból többek között még kiderült, bizonyos célcsoportokban a bankválasztás már nagyon tudatos döntés. Az egyes bankok ügyfélkörében azonban meglehetősen komoly eltérések jelentkeznek a különböző attitűddel rendelkező ügyfelek arányait tekintve.