OTP-reklám. Fontos a pontos tájékoztatás © Fazekas István

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a kedden hozott határozatában állapította meg, hogy az OTP Bank a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást tett közzé az OTP Junior Start, a Junior Plusz és a Junior Max bankkártyák esetében felszámított kártyadíjakról.

A GVH szerdai közleménye szerint a felsorolt termékekről közölt megtévesztő tájékoztatók a 2005 és 2007. közötti években a pénzintézet internetes honlapjának „Kérdések és válaszok” oldalán, valamint az OTP Junior Start kártya éves díjáról a 2005. májusi lezárású leporellóján jelentek meg.

A GVH ismertetője szerint a Junior bankkártyákkal az OTP Bank a gyermek- és a fiatalkorú, illetve a fiatal felnőtteket célozta meg, a Start kártyákat a 7-14, a Plusz kártyákat a 14-18 és a Max kártyákat a 18-24 éves korú fogyasztóknak ajánlva.

A GVH fogyasztói panasz alapján indított vizsgálatot 2007. februárjában, mert a bank internetes honlapján a "Kérdések és válaszok" oldalon található „Díjak, költségek” linkkel elérhető tájékoztatás tévesen közölte a bankkártyák éves díjait a fenti három kártya esetében. Az itt közöltekkel ellentétben a Junior Start kártya esetében a bank felszámított kártyadíjat, a díjmentesség csak az első évre vonatkozott, a Junior Plusz és Max kártyák esetében az éves díj ténylegesen nem 300, hanem 450 forint volt.

A versenyhatóság a bank védekezését nem fogadta el, különös tekintettel arra, hogy a bankkártyák éves díjaira vonatkozó feltételek 2005. január 1-én léptek életbe, azóta több mint két év lelt el, amelynek során a banknak módja lett volna észlelni és változtatni a valótlan tájékoztatás szövegén, amit elmulasztott.

Az indoklás emlékeztet rá, hogy a GVH számos korábbi, azóta jogerőssé vált határozatában is megerősített, egy vállalkozás valótlan vagy megtévesztő tájékoztatását nem teszi jogszerűvé az a körülmény, hogy a valós tájékoztatás egyébként a fogyasztó számára elérhető a vállalkozás egyéb tájékoztatásának igénybevételével, beleértve a szerződéskötés során megismerhető olyan dokumentumokat is, mint amelyek (mint például az Általános Szerződési Feltételek) egyébként a szerződés részét képezik. A fogyasztótól jogszerűen nem várható el, hogy ellenőrizze a vállalkozás által közölt egyes tájékoztatások valóságtartalmát.

A közlemény szerint a jogsértés szankcionálása körében vehető figyelembe az a körülmény, ha a vállalkozás a megtévesztő tájékoztatás tartalmának korrekcióját a tényleges üzletkötést megelőzően lehetővé teszi a fogyasztó számára, illetve ha a jogsértő magatartást az eljárás során önként megszünteti. Ezen körülményekre, valamint az éves díjak viszonylag csekély mértékére, ebből következően a jogsértés enyhébb megítélésére tekintettel szabta ki a Versenytanács, az OTP Bank méretét, piaci részesedését figyelembe véve, a viszonylag kis összegű, 5 millió forintos bírságot.

Korba Szabolcs, az OTP Bank Nyrt. vezető jogtanácsosa szerint a honlapjukon megtalálható reklámjukban kifogásolt részt azonnal kijavították, amikor arra a hivatal felhívta a figyelmüket, a büntetést viszont nem tartják jogosnak. Álláspontjuk szerint a vizsgálat során és a döntésnél a tanács nem követte a fogyasztói döntések szabadságára vonatkozó, a GVH által követett alapelveket, amelyeket ez év májusában tett közzé a Versenyhivatal honlapján.

A bank honlapján 2001. óta szerepelt a Junior-kártyákkal kapcsolatos tájékoztató szöveg, közben azonban megváltoztak a feltételek. A bank a feltételek változását az egyes konstrukciók díjait tartalmazó helyen átvezette, a reklámszövegben viszont nem. Ugyanakkor a reklám szövegében is felhívják a figyelmet arra, hogy ez csak egy általános tájékoztató, a részleteket az ügyfél megtekintheti a honlapon is szereplő üzletszabályzatokban és a hirdetményben.

Ezért a büntetés az OTP jogásza szerint, nem felel meg annak az alapelvnek, miszerint a fogyasztók racionális döntésre képesek. Ugyancsak nem felel meg annak az elvnek, hogy a cégeknél nem csak egy-egy téves információ meglétét, hanem a teljes tájékoztatási rendszerük felépítését és működését kell figyelembe venni.

Ezenkívül a bankokra a hitelintézeti törvényből fakadóan speciális tájékoztatási szabályok is vonatkoznak, mint például az, hogy az üzletszabályzatokat és a hirdetményeket közzé kell tenni, egy-egy szerződés megkötése előtt az ügyfeleket szóban is részletesen tájékoztatni kell, ez is csökkenti az egyetlen véletlenül téves tájékoztató hatását. Az elmúlt két évben egyébként egyetlen ügyfél sem élt kifogással a banknál ezzel összefüggésben – tette hozzá Korba Szabolcs.