Június már a harmadik hónap, amikor az elemzők többsége azt mondja, hogy a Monetáris Tanács soron következő ülésén még nem lesz kamatcsökkentés, az azután következőn azonban már várhatóan igen. Így az utóbbi negyedévben májusról júliusra tolódott az az időpont, amikor a szakemberek szerint megkezdődhet a monetáris lazítás.

A felmérésben 23 elemző közül 18 azt jósolta, hogy hétfői ülésén nem változtat a jegybanki kamatokon a Monetáris Tanács, csak öt elemző számít negyed százalékpontos kamatcsökkentésre. Ez egybevág egy másik felmérés eredményével, amely szerdán készült devizakereskedők körében: 12 kereskedő közül csak kettő számított kamatcsökkentésre.

A tanács májusi ülése után a legtöbb elemző még nagyon valószínűnek tartotta a júniusi csökkentést, miután kiderült hogy a testület csupán 7-6-os szavazattöbbséggel utasította el a kamatleszállítási javaslatokat.

A Reuters közleménye szerint az elemzők és pénzpiaci kereskedők egy része akkor bizonytalanodott el, amikor az elmúlt hetekben felerősödött a forint árfolyamának ingadozása. Bár a forint ezen a héten újra erőre kapott, a nemzetközi piacokon fennmaradt a bizonytalanság, amelyet az okozott, hogy a befektetők kevésbé számítanak kamatcsökkentésre az Egyesült Államokban, míg más nagy jegybankok kamatemelési ciklusban járnak.

Mindez csökkentheti a forintkamatok prémiumát a fejlett országok kamataihoz képest és növelheti a forintgyengülés esélyét arra az esetre, ha a magyar jegybank lejjebb viszi saját kamatait. A gyengébb forint pedig magasabb inflációt jelenthet. A döntő csapást a hazai kamatcsökkentési várakozásokra az április hazai bérnövekedési adatok publikálása mérte - áll az összefoglalóban.

Az elemzők szerint a közeljövőben az inflációs adatoktól sem lehet jelentős pozitív változást várni. Úgy vélik, lelassul az éves infláció csökkenése és júniusban 8,4 százalékos rátát várnak a májusi 8,5 százalék után. Mindezek a tényezők az elemzők szerint nehézzé tennék az MNB számára, hogy hitelesen megindokoljon egy kamatcsökkentést.

Megmaradt azonban az optimizmus abban a tekintetben, hogy később mégis megkezdődik a monetáris lazítás: az év végéig az elemzői konszenzus szerint összesen egy százalékponttal, a jövő év végéig pedig újabb száz bázisponttal csökkenhet a jelenleg 8 százalékos alapkamat. A kamatcsökkentési várakozásokat alátámasztja, hogy az év hátralévő részében az elemzők szerint ismét felgyorsulhat az infláció csökkenése, az éves inflációs ráta decemberre 5,1 százalékra lassulhat.

A várakozások szerint a gazdasági egyensúly alakulása sem indokolja a magyar kamatprémiumok magasan tartását a közeli jövőben. Az államháztartás éves hiánya a konszenzus alapján az idén a tavalyi 9,2 százalékkal szemben a GDP 6,3 százaléka lehet, kissé alacsonyabb a nemrég 6,8-ról 6,4 százalékra csökkentett kormányzati előrejelzésnél.

A folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó várakozást az elemzők 150 millió euróval csökkentették, 4,6 milliárd euróra, ez 650 millió euróval alacsonyabb a januárban várt szintnél.

A bizonytalanságot jelentő nemzetközi befektetői környezet a felmérés szerint a következő hónapokban - amennyire ez jelenleg feltételezhető - nem gyengíti meg lényegesen a forintot.

A forint az év végén a konszenzus szerint 253 forint/euró körül lehet. Csütörtök délelőtt 250 forint körül jegyezték az eurót.