Tasnádi Péter beszámolt arról, hogy egy magyar és két külföldi vállalkozás érdeklődik a légikikötő iránt, közülük kettő több hasonló létesítmény hosszú távú működtetését fontolgatja Közép-Kelet Európában.
 
A polgármester hozzátette, a tulajdonostársakkal, azaz a Baranya megyei és pogányi önkormányzattal már egyeztettek a kérdésben, vezetőik nem zárkóztak el a hasznosítás ilyen lehetőségeitől.
 
A szocialista politikus a három érdeklődőről, valamint az esetleges eladási árról részleteket nem közölt, mindössze reményét fejezte ki, hogy ez év második felében már megfelelő ajánlatot kaphatnak a befektetőktől. A hasznosításra vonatkozó önkormányzati döntés közbeszerzési eljárást követően jövő év elején megszülethet.
 
Tasnádi Péter közölte, hogy a pécsi önkormányzat az esetleges értékesítésből befolyt összeget fejlesztésekre, vagy hitelállományának csökkentésére fordítaná.
 
A polgármester magyarázata szerint a reptér hasznosítása azért merült fel, mert azt a nehézkesen döntő önkormányzatokkal ellentétben egy, a piaci változásokra gyorsan reagáló szakmai befektető hatékonyabban tudná működtetni és van elegendő tőkéje a szükséges fejlesztések megvalósításához.
 
A Pécs-Pogány Nemzetközi Repülőtérre eddig mintegy 5-6 milliárd forintot költöttek. A beruházás első ütemében, 2003 novemberében átadták az 1,6 milliárd forintból kiépített, 31 méter széles kifutópályát, ezzel az ország legdélibb légikikötője alkalmassá vált közepes nagyságú repülőgépek fogadására.
 
A repteret egy évvel később, mintegy félmilliárd forintból irányfénnyel és rádiónavigációs rendszerrel szerelték fel, hogy este, ködben, rossz látási viszonyok között, két irányból is fogadhasson 50-100 személyes, sugárhajtású gépeket. Mindezt tavalyelőtt a töltőállomás üzembe helyezése, bekötőutak építése követte.
 
Az új utasterminált a 2006 márciusi megnyitón adták át olyan, kevésbe látványos fejlesztésekkel együtt, mint az informatikai-, poggyász- és csomagkezelő-, valamint a biztonsági rendszer. Ezt követte a légikikötő két, repülők és földi kiszolgáló járművek tárolására szolgáló hangárjának felújítása, majd a helyi repülős klub bázisának kivitelezése.
 
Jelenleg a kifutópálya meghosszabbításának előkészítése folyik. A teljes beruházásra 2009 végéig mintegy 2,5 milliárd forintot költenek. A kivitelezés keretében 640 méterrel növelik a jelenleg 1.500 méteres kifutót, mellé egy úgynevezett párhuzamos gurulót, valamint távolabb egy forgalmi előteret építenek, így a létesítmény 2010-től alkalmas lesz a fapados légitársaságok által is üzemeltett nagyobb, 190 személyes gépek fogadására.
 
A baranyai megyeszékhely központjától nyolc kilométerre délre, 110 hektáros területen fekvő, jelenleg 40 alkalmazottat foglalkoztató reptér 1950-ben létesült, az 1960-as évek közepéig működött. Amikor biztonsági és gazdaságossági indokkal megszüntették a belföldi utasszállító légi közlekedést, a létesítmény főként mezőgazdasági és sportcélokat szolgált.
 
A reptér korszerűsítését, kihasználtságának növelését az 1990-es években kezdeményezték Pécs és Baranya politikai, gazdasági vezetői arra hivatkozva, hogy oldani fogja a régió, de főleg a megye közlekedési elszigeteltségét, és jó hatással lesz a gazdasági fejlődésre.