A szakemberek továbbra is arra számítanak, hogy az év hátralévő részében csökkennek majd a jegybanki kamatok (és ezzel vélhetően a hitelköltségek és a betéti hozamok). A júniusban kezdődött kamatlazítás azonban a júliusi szünet után augusztusban sem folytatódik a többség szerint.

Az augusztus 17 és 22 között végzett felmérésben 12 elemző szerint hétfői ülésén a Monetáris Tanács 7.75 százalékon, változatlanul hagyja az alapkamatot. Öt elemző negyed százalékpontos csökkentésre számít.

A piacok annak ellenére sem várnak további lazítást augusztusban, hogy legutóbbi nyilatkozataikban Simor András MNB-elnök és Bihari Péter Monetáris Tanács-tag is kedvező inflációs folyamatokról számolt be. Ugyanakkor  a jegybankelnök arra is figyelmeztetett, hogy a forint gyengülése és az állampapírhozamok emelkedése komoly tényező lesz az augusztus 27-ei ülésen, amelyen a kamatokról döntenek.

A legutóbbi Monetáris Tanács-ülés óta az amerikai hitelpiac tovagyűrűző problémái miatt a nemzetközi pénzügyi piacok befektető kockázatkerülővé váltak és ez jelentős áreséseket okozott az emelkedő piacokon, amelyek közé a befektetők Magyarországot is sorolják.  A forint az elmúlt hetekben mintegy hat százalékot gyengült az euró ellen, 260 körüli szintre, miközben az állampapírok hozamai négy-öt hónapos csúcsokra emelkedtek.

A kamatcsökkentés csúszásának valószínűségét erősíti az is, hogy az élelmiszerárak a várakozások szerint jelentősen emelkednek a közeli hetekben. Ez ugyan egyszeri esemény, de emelheti az inflációs várakozásokat és ez a jegybank döntéshozóit is óvatossá teheti - mondták az elemzők. Ugyanakkor a kamatcsökkentés mellett is vannak érvek, hiszen az infláció a kockázatok mellett is várhatóan jelentősen csökken az év végére. 

Gyengébb forint

A gyengébb forint, ha a gyengülés tartós, elvben magasabb inflációt eredményezhet. A piac rövid távú bizonytalanságát jelzi, hogy a jövő hét MNB-ülést követő szakaszára a devizakereskedők konszenzus előrejelzése széles sávot jelölt meg a forint számára: 255.75 és 262 között.

Az elemzők hosszabb távú konszenzus előrejelzése azonban a jelenleginél továbbra is jóval erősebb árfolyamot vetít előre. Az év végére vonatkozó előrejelzés ugyan másfél forinttal emelkedett, 251.50-re, de a jelenlegi  260 körüli árfolyamnál ez  erősebb (igaz, a tavaszi 245 körüli árfolyamoknál viszont gyengébb).

Az év végére a konszenzus továbbra is 7 százalékra csökkenő alapkamatot jelez. A jövő év végére pedig még lejjebb is került a várt kamatszint, 25 bázisponttal 6 százalékra.

Lassuló GDP, infláció

A gazdaság teljesítményének lassuló növekedését az elemzők – és a közelmúltban nyilatkozó jegybankárok is – azon tényezők közé sorolják, amelyek csökkenthetik az inflációt és így teret nyithatnak a kamatvágásra.

A gazdaság éves növekedésének rátája a második negyedévben 11-éves mélypontra, 1,4 százalékra süllyedt, és ha ebben a fogyasztás csökkenése játszott kulcsszerepet, az kisebb keresleti oldali inflációs nyomást jelenthet. A növekedés lassulása mögötti tényezőket azonban csak szeptemberben, az augusztusi Monetáris Tanács ülést követően közli a Központi Statisztikai Hivatal.

A második negyedéves adat több, mint egy százalékponttal maradt el a múlt havi Reuters felmérés konszenzusa mögött és erre az elemzők úgy reagáltak, hogy háromtized százalékponttal csökkentették előrejelzésüket az egész éves gazdasági növekedésre, 2,4 százalékra. (Ez még mindig a kormány hivatalos, 2,2 százalékos előrejelzése felett van.) A jövő évre vonatkozó konszenzusra azonban ennek alig volt hatása: mindössze egytized százalékponttal csökkent, 3,1 százalékra.

Az élelmiszerárak várt emelkedése miatt az elemzők felfelé módosították inflációs előrejelzéseiket, de továbbra is gyors infláció-csökkenést várnak az év hátralévő részére a júliusi 8,4 százalékos szintről. Előrejelzésük augusztusra 8,1, decemberre pedig 5, 55 százalék. Ez utóbbi negyed százalékponttal magasabb a korábban vártnál.

A 2009-es átlagos inflációra vonatkozó konszenzus 10 bázisponttal 3,1 százalékra emelkedett, tehát valamivel az MNB 3 százalékos középtávú célja fölé.