A Lukoil kézen fogta a vezető kínai energiacéget

Jelenleg a Lukoil és a CNPC két kazahsztáni olajmezőt tár fel közösen, és 20-20 százalékkal részt vesznek egy nemzetközi konzorciumban, amely egy üzbegisztáni geológiai feltárást végez. A két cég közös koordináló bizottságot hoz létre, amely évente legalább kétszer ülésezik. A kínai média szerint a két cég több mint száz benzinkút építéséről is tárgyal Kína északkeleti részén.

Kína igyekszik szavatolni olaj- és földgázimportját Oroszországból a következő évtizedekre. Amikor az orosz állami Rosneft olajtársaság 13 százalékát tavaly júliusban kibocsátották a moszkvai és a londoni értéktőzsdén, a kínai CNPC 500 millió dollárért 4 százalékot vett a Rosneftből. A CNPC korábban 3 milliárd dolláros bevásárlást tervezett, de az orosz fél ebbe nem ment bele. Októberben a Rosneft és a CNPC jegyzőkönyvet írt alá vegyesvállalat alapításáról. 

Ázsia részesedése a következő tíz-tizenöt évben a jelenlegihez képest tízszeresére nő az orosz olaj- és gázexportban, mondta tavaly szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz államfő. A jelenlegi 3 százalékos szint 30 százalék körülire emelkedik, idézte Putyint akkor a Financial Times. 

Az orosz Gazprom és a CNPC tavaly márciusban jegyzőkönyvet írt alá két gázvezeték építéséről, Kelet- és Nyugat-Szibériából Kínába, egyenként évi 30-40 milliárd köbméteres kapacitással, összesen tízmilliárd dolláros beruházással, de a végső megállapodás még késlekedik az árviták miatt.

A nyugat-szibériai vezetéken a Jamal-félszigeti lelőhelyről áramolhatna a földgáz az Altaj hegységen át Kína nyugati határmellékére, először 2011-ben, idézte ugyancsak Putyint márciusban a Vedomosztyi, rámutatva: attól fogva Európának nyilván jobban kell versenyeznie Ázsiával az orosz földgázért.