Január-júliusban az export 38,47 milliárd, az import 39,09 milliárd eurót tett ki, a kivitel 18, a behozatal 14,3 százalékkal nőtt a tavalyi bázishoz képest. A korábban közölt előzetes adatok szerint az első hét hónapban a külkereskedelmi áruforgalom hiánya 639,2 millió euró volt, 38,441 milliárd euró export és 39,080 milliárd euró import mellett.

Az idén az első félévben a külkereskedelmi deficit 474 millió eurót tett ki. Az év első hét hónapjában a kivitel értéke 9610 milliárd forintot, a behozatalé 9765 milliárd forintot tett ki.

A január–júliusi időszakban a külkereskedelem forintárszintje a forgalom mindkét irányában azonos mértékben, több mint 4 százalékkal mérséklődött, s így a cserearány nem változott.

Az árufőcsoportok közül a forgalom több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök, valamint az energiahordozók forintárszintje mind az export, mind az import esetében az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent. Számottevő forintárszint-emelkedés az élelmiszerek, italok, dohány, valamint a nyersanyagok kivitelében volt 5 százalékos, illetve közel 9 százalékos mértékben. A forint 6 százalékkal erősödött, amelyen belül az euróhoz képest 5 százalékos, a dollárhoz viszonyítva pedig 12 százalékos felértékelődést mértek.

A teljes külkereskedelmi forgalomban meghatározó szerepet játszó gépek és szállítóeszközök kereskedelmének volumene mind az export-, mind az importforgalomban az átlagot meghaladó mértékben 21 százalékkal, illetve 18 százalékkal bővült.

A folyó áras forintadatból kitűnik, hogy az árufőcsoporton belül a legnagyobb jelentőségű értéknövekedés a közúti járművek kivitelében volt, 42 százalékos. Ezen belül a Németországba kivitt személygépkocsik forgalma közel háromszorosára emelkedett. Az árufőcsoport exportforgalmában legnagyobb szerepet játszó híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek behozatala 23 százalékkal, kivitele 12 százalékkal növekedett. A közel egynegyednyi importforgalom-bővülés elsősorban a távol-keleti országokból érkező termékek forgalmának jelentős, 43 százalékos emelkedéséből fakad.

A feldolgozott termékek körében a kivitel volumennövekedése 9 százalék, a behozatalé 13 százalék volt. Az energiahordozók behozatalának volumene közel 2 százalékkal csökkent, míg a csekélyebb jelentőségű exporté 18 százalékkal lett több mint egy évvel korábban. A természetes és mesterséges gázok importértéke 15 százalékkal, a kőolaj és kőolajtermékeké 10százalékkal esett vissza, ami elsősorban a forintárszint 7, illetve a 12 százalékos csökkenésének köszönhető. Az árucsoportok természetes mértékegységeit tekintve a csökkenés 10, illetve 1 százalék volt.

Az energiajellegű export növekedésében legnagyobb szerepet az értékét tekintve több mint kétszeresére növekvő villamos energia játszotta, amelynek legfontosabb felvevőpiaca Horvátország volt.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű exportnövekedés továbbra is az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében következett be: a kivitel volumene közel 30 százalékkal, míg az importé 9 százalékkal emelkedett. A jelentős exportbővülés húzótényezőjét továbbra is a gabona és gabonakészítmények kivitelének több mint 2,5-szeresére történő értéknövekedése jelentette 21 százalékos exportárszint-emelkedés mellett.

A termékforgalom relációs szerkezetét tekintve az exportforgalom 80 százalékát adó Európai Unióba irányuló kivitel volumene 17 százalékkal, az onnan érkező behozatalé közel 13 százalékkal nőtt 2006 azonos időszakához képest.

Az új tagállamokkal (EU-12) lebonyolított kereskedelem volumene az átlagnál dinamikusabban nőtt: importban 22 százalékkal, exportban 28 százalékkal A teljes uniós forgalomhoz viszonyítva részarányuk az import esetében 20 százalék, az export esetében 24 százalék. A forgalom egyenlege mind a régi, mind az új tagországok esetében javult és aktívumot mutat; a teljes uniós exporttöbblet (692 milliárd forint) több mint hattizede az új tagállamokkal folytatott árucserében keletkezett.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben mind az export-, mind az importadatokat tekintve az átlagnál nagyobb 19 százalékos, illetve 16 százalékos volumennövekedés volt. Az országcsoporttal folytatott kereskedelem passzívuma 61 milliárd forinttal 847 milliárd forintra csökkent.

Az ázsiai országok esetében 150 milliárd forintos egyenlegromlás volt tapasztalható, melynek eredményeképpen a passzívum kismértékben meghaladta az 1000 milliárd forintot. Az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem 30 százalékát adó Kína esetében a kivitel értéke 14 százalékkal, a behozatalé 8 százalékkal nőtt.