Az adóbevételek gazdasági funkciók szerinti szerkezetét illetően Magyarország – hasonlóan a többi újonnan csatlakozó országhoz – jelentősen eltér az euróövezet országainak átlagos adószerkezetétől. A csatlakozó országok általános jellemzője a fogyasztási adók viszonylag magas súlya. Amiben Magyarország ettől az ország-csoporttól is eltér, az a tőkét terhelő adók kiugróan alacsony súlya, amit jelentős részben az önfoglalkoztatók alacsony befizetései okoznak – állapítja meg Krekó Judit és P. Kiss Gábor Adóelkerülés és a magyar adórendszer című tanulmánya.
A tanulmány készítői úgy vélik, hogy az EU országokra jellemző adószerkezettől való eltérés részben adóelkerülési okokra vezethető vissza. Ez mutatkozik meg például a magas adóterhelés ellenére átlag alatti jövedelemadó bevételekben, az önfoglalkoztatók európai átlagtól elmaradó adóbefizetéseiben és abban, hogy az áfabevételek sem annyira magasak, mint amennyivel az átlagos áfakulcsunk.
A trükközések azt eredményezik, hogy a jövedelemadók nagy része az adózók aránytalanul kis hányadát terheli. Az adózók alsó 80 százaléka a személyi jövedelemadók mindössze 20 százalékát fizeti. Ők azok, akiknek éves jövedelme 2005-ben évi 2 millió forint alatt volt, ami a KSH adatai szerint nagyjából megfelel a 2005-ös teljes munkaidőben dolgozók éves átlagkeresetének. 2005-ben a személyi jövedelemadók 60 százalékát pedig az adófizetők felső 10 százaléka, az évi 3 millió forint feletti jövedelműek fizették meg.
A teljes cikket itt olvashatja.
