Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Császár P. Emőke bíró az ítélet indoklásában kiemelte: elsősorban a felek perbeli legitimációját vizsgálta a bíróság. A bíróság úgy döntött, hogy az első rendű felperes SOS Békásmegyer Egyesületet és a harmadrendű Solymári Környezetvédők Egyesületet nem illeti meg a perbeli legitimáció.
Ezzel szemben a negyedrendű felperes Levegő Munkacsoportot, és az ötödrendű felperes Védegyletet, mint országos hatáskörrel rendelkező civil szervezetet megilleti a perbeli legitimáció. Másrészt a bíróság döntése szerint a felperes beadványa nem vezethetett volna oda, hogy a bíróság ítélettel közigazgatási jellegű kötelezettséget állapíthatott volna meg az alperes NA Rt.-vel (NIF Zrt.-vel) szemben.
Császár P. Emőke bíró elmondta: a civil szervezetek, valamint a környező települések által követelt szigetmonostori lehajtó ügyében a bíróság álláspontja az, hogy amíg nincs meghatározva annak végleges nyomvonala, addig nem tud a kért területen található vízbázisok fokozott védelméről sem intézkedni.
Az SOS Békásmegyerért Egyesület, a Van jobb M-nUll Ürömiek és Pilisborosjenőiek Környezetvédő Egyesülete, a Solymári Környezetvédők Egyesülete, a Levegő Munkacsoport, valamint a Védegylet környezetkárosításra hivatkozva kívánták megakadályozni a tervezett sztrádaszakasz létrehozását.
A kereset a 2-es és 11-es főút közötti autópálya-részre vonatkozik, amely magában foglal két Duna-hidat is. A zöldek szerint a beruházás Budapest és környéke legfontosabb ivóvíz-bázisát érinti, nagymértékben fokozva elszennyeződésük kockázatát. Szerintük a szakasz építésére szánt 40-50 milliárd forintot inkább a térség tömegközlekedésének korszerűsítésére kellene fordítani.
Az NA Rt. (NIF Zrt.) jogi képviselője a korábbi tárgyalásokon azzal érvelt, hogy a környezetvédelmi hatóság első- és másodfokon is engedélyezte a pályaszakaszt, annak megépítését és majdani működését nem találta a környezetre veszélyesnek. Az alperes NA Rt. ügyvédje korábban jelezte, hogy a hatóság a kisebb környezetszennyezések elkerülésére olyan előírásokhoz kötötte az építkezést, amelyeket az NA maradéktalanul be fog tartani.
Ezzel szemben a negyedrendű felperes Levegő Munkacsoportot, és az ötödrendű felperes Védegyletet, mint országos hatáskörrel rendelkező civil szervezetet megilleti a perbeli legitimáció. Másrészt a bíróság döntése szerint a felperes beadványa nem vezethetett volna oda, hogy a bíróság ítélettel közigazgatási jellegű kötelezettséget állapíthatott volna meg az alperes NA Rt.-vel (NIF Zrt.-vel) szemben.
Császár P. Emőke bíró elmondta: a civil szervezetek, valamint a környező települések által követelt szigetmonostori lehajtó ügyében a bíróság álláspontja az, hogy amíg nincs meghatározva annak végleges nyomvonala, addig nem tud a kért területen található vízbázisok fokozott védelméről sem intézkedni.
Az SOS Békásmegyerért Egyesület, a Van jobb M-nUll Ürömiek és Pilisborosjenőiek Környezetvédő Egyesülete, a Solymári Környezetvédők Egyesülete, a Levegő Munkacsoport, valamint a Védegylet környezetkárosításra hivatkozva kívánták megakadályozni a tervezett sztrádaszakasz létrehozását.
A kereset a 2-es és 11-es főút közötti autópálya-részre vonatkozik, amely magában foglal két Duna-hidat is. A zöldek szerint a beruházás Budapest és környéke legfontosabb ivóvíz-bázisát érinti, nagymértékben fokozva elszennyeződésük kockázatát. Szerintük a szakasz építésére szánt 40-50 milliárd forintot inkább a térség tömegközlekedésének korszerűsítésére kellene fordítani.
Az NA Rt. (NIF Zrt.) jogi képviselője a korábbi tárgyalásokon azzal érvelt, hogy a környezetvédelmi hatóság első- és másodfokon is engedélyezte a pályaszakaszt, annak megépítését és majdani működését nem találta a környezetre veszélyesnek. Az alperes NA Rt. ügyvédje korábban jelezte, hogy a hatóság a kisebb környezetszennyezések elkerülésére olyan előírásokhoz kötötte az építkezést, amelyeket az NA maradéktalanul be fog tartani.
