Az ICEG pénteken közzétett kutatása szerint bár a jelentős fékeződés hátterében főként az állami kiadások – közösségi kiadások, a háztartások felé irányuló pénz- és természetbeni juttatások, valamint az állami beruházások – visszafogása húzódik meg, az exportkonjunktúrát meglovagolni képes néhány ágazaton kívül lényegében a magángazdaság teljesítménye is kifejezetten lanyha.

Az ICEG ezért a korábban feltételezettnél elhúzódóbb gyengélkedésre számít a tavaly bevezetett keresletszűkítő intézkedések eredményeként. Az intézet szerint bár a vártnál lassúbb a dezinfláció, és a 2008-as inflációs cél is veszélybe kerülhet, tovább folytatódhat az óvatos monetáris lazítás.

A közlemény szerint szeptemberben az ICEG előrejelzéseinek megfelelően jelentősen csökkent a fogyasztóiár-index éves növekedési üteme, a csökkenés mértéke némileg elmaradt a várttól. Ennek hátterében különösen a mezőgazdasági árak növekedésének következtében magasba szökő élelmiszerárak húzódnak meg, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek árának alakulásában bekövetkezett változások is gyengítették az infláció csökkenését.

Az ICEG szerint mindezek alapján 2007 hátralévő részében a korábban vártnál magasabb éves fogyasztóiár-indexek várhatók, az energiaárak alakulásában rejlő kockázatok miatt pedig 2008-ban is lassúbb dezinfláció várható. Az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés így 2007-ben 7,6 százalék, míg jövőre 4 százalék lehet.

Mivel az intézet szerint az inflációs várakozások erősödésének kockázatait alacsonyak, arra számít, hogy a Monetáris Tanács folytatja az eddigi óvatos lazítást, s az idei év végére 7,25 százalék, 2008 végére pedig 6,5 százalék lehet a jegybanki alapkamat.

Az ICEG tanulmánya szerint az államháztartási egyensúly az eredetileg tervezett mértéket meghaladóan javult 2007 eddigi részében, bár némi aggódásra adhat okot, hogy ez leginkább a kedvező kamategyenlegre vezethető vissza, miközben az elsődleges egyenleg javulása a várttól elmaradt. Miközben a javulást 2007-ben sokkal inkább a bevételek növelése, semmint a kiadások lefaragása idézte elő, addig 2008-ban kiegyensúlyozottabb mértékben támaszkodik a költségvetés a két hiánycsökkentési lehetőségre.

Az intézet főbb kockázatot inkább a bevételek további növelésére irányuló elképzelésekben lát: ennek ellenére a jelenleg előrelátható folyamatok alapján a 2007. évi 6,3 százalékot követően elérhetőnek véli a GDP-arányos hiány 4,3 százalékra történő javulását 2008-ban.

Az ICEG szerint a gazdaság külső finanszírozási igénye a vártnál kevésbé csökken - a finanszírozás kedvezőtlen szerkezete miatt a külföldi eladósodás pedig erőteljesen növekszik. Az intézet úgy számítja, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2007-ben a GDP 4,8 százaléka, jövőre pedig 4,3 százaléka lesz.

A felmérés szerint mindez annak ellenére lesz így, hogy az év második felében a nettó tőkebeáramlás szerkezetében várható némi javulás. Az év egészét azonban továbbra is a szinte kizárólagos adósságjellegű finanszírozás jellemzi, aminek eredményeként a bruttó külföldi adósság GDP-arányosan is tovább nő, és 2008 végére meglehetősen közel kerül a 100 százalékos küszöbértékhez.

Az ICEG szerint a keresleti és kínálati oldalról egyaránt lanyha munkapiac. Néhány, a kedvező külső konjunktúrát meglovagolni képes feldolgozóipari ágazattól eltekintve a foglalkoztatás alapvetően csökkent 2007 eddigi időszakában. A költségvetési szférában a kiigazító lépések közvetlenül vezettek leépítésekhez, míg a magánszektorban a foglalkoztatottak számának csökkentése az egyik alkalmazkodási folyamat volt a romló üzleti jövedelmezőséghez.

A munkanélküliségi ráta ennek ellenére a vártnál alacsonyabb, 2007 végére 7,2 százalék, 2008 végére pedig 7 százalék lesz azért, mert a munkaerő kínálata is csökken. A felmérés alapján a reálkeresetek csökkenése idén 4,5 százalékos lehet, aminek hátterében főként a nem rendszeres jellegű jövedelmek visszaesése húzódik meg.