A „Népesség, népmozgalom” fejezet feltárja a házasság és a gyermekvállalás sajátos összefüggéseit. A közlemény szerint nemcsak az látható, hogy az ezredforduló évei óta emelkedett az élveszületések száma, hanem az együttélési formák változása is érzékelhető: a nem házassági köteléken belül születettek aránya az 1960-ban észlelt 1,8 százalékról tavaly 35,6 százalékra emelkedett.

A „Társadalom” rész bevezető fejezetéből összeállítható az egyes gazdasági ágak foglalkoztatottak szerinti "rangsora". Magyarországon az összes gazdasági ágban 3930100 foglalkoztatott tevékenykedett 2006-ban. A legtöbben – a foglalkoztatottak 22 százaléka – a feldolgozóiparban, 14,8 százalék a kereskedelemben, 8,2-8,2 százalék az oktatásban, illetve az építőiparban dolgoznak.

A többi ág létszámadatai jóval szerényebbek voltak. A legcsekélyebb a súlya a bányászatnak, ahova mindössze 15 ezren tartoztak. Nem úgy, mint az 1986-os esztendőben, amikor kereken 100 ezerrel több bányász dolgozott. Húsz év alatt azonban jóval nagyobb létszám-veszteség érte a mezőgazdaságot: az ott tevékenykedők száma 606 ezer fővel csappant meg.

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2006-ban 171351 forint volt. Az átlagtól elmaradt a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresete, ami 102890 forint volt, és jelentősen meghaladta a pénzügyi közvetítésbe soroltaké. Míg az egy ledolgozott munkaórára jutó munkajövedelem a nemzetgazdaságban 1184 forint volt, az egy ledolgozott órára jutó szociális költségek 453 forintot tettek ki.

A közlemény szerint az „Általános gazdasági mutatók” adataiból kitűnik, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2006-ban 3,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a beruházások volumene tízéves folyamatos növekedés után 1,2 százalékkal csökkent. A fejezet szerint tavaly dinamikusan nőttek a ráfordítások a kutatás-fejlesztési tevékenységre. A külkereskedelmi termékek kivitelében forintban számolva a híradás-technikai hangrögzítő és lejátszó készülékek állnak az első helyen, míg a behozatalban a villamos gépek és készülékek.

A fogyasztói árak 2006-ban átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Ezen belül az átlagot csaknem kétszeresen meghaladta az élelmiszerek drágulása, és tartós csökkenést mutattak a tartós fogyasztási cikkek. A kiadvány szerint a háztartások egy főre jutó kiadásait bemutató táblázatból kiolvasható, hogy az összkiadás 23,4 százalékát fordították élelmiszerre, az ezt követő legnagyobb tétel 20,6 százalékkal a közlekedés, hírközlés volt, míg az élvezeti cikkek és a ruházkodás közel azonos mértékben terhelte a háztartások pénztárcáit: 4,8, illetve 4,7 százaléknyi kiadással.

Ételmérgezésből 2006-ban csupán 172 esetet jegyeztek fel. Ám az ezek nyomán kialakult megbetegedések 6857-es száma minden korábbi évét többszörösen felülmúlta 2000 óta – derül ki az évkönyvből. A kiadott könyvek között a legnagyobb példányszámban öt éve a tankönyvek állnak az élen, részesedésük 2006-ban 35,2 százalékos volt, mennyiségük megközelítette a 13,5 millió példányt. Utánuk következnek a szépirodalmi művek 27,2 százalékos részesedéssel, 10,4 millió példánnyal.

Magyarországon 2006-ban egymillióval kevesebb rádiót gyártottak, mint 2000-ben, összesen 2,3 millió darabot, ezzel szemben megugrott a televízió-előállítás: hat év alatt termelésük több mint 5 millióval 8,3 millió darabra nőtt.