A GVH feltárta, hogy a Raiffeisen Bank 2002 tavaszától, a Budapest Bank pedig 2004 novemberétől honlapján, rádió és televíziós reklámokban sajtóhirdetéseken és szórólapokon azt ígéri a fogyasztóknak, hogy azok meghatározott ideig (42, illetve 45 napig) kamatmentesen használhatják hitelkártyájukat.

A hitelkártya használatának kamatmentességére vonatkozó ígéret megítélésekor a GVH abból indult ki, hogy a kamatmentesség ígéretéről a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem, illetve azt, hogy a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőig történő megfizetése szükséges. A teljes tartozás egy részének megfizetése esetében ugyanis a fogyasztó kamat megfizetésére köteles. 

Arról is tájékoztatni kell a fogyasztókat, hogy a teljes tartozásba nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszege, hanem a bank felé a hitelkártya jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás beleértendő. Ide tartoznak egyebek között a vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak.

Amennyiben a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás a kamatmentes időtartam hosszáról is tájékoztatást ad ("akár x napig kamatmentes"), az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon csökken - fűzi hozzá a GVH.

Ezek szükségességét támasztják alá a GVH szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyik felmérésének megállapításai is, amelyek szerint a fogyasztók jelentős része nincs pontosan tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel, nem tudják, hogy csak akkor van kamatmentesség, ha a meghatározott időn belül az adott terméknél meghatározott módon teljesítik a befizetést.

A PSZÁF azt is megjegyezte, hogy a pénzügyi intézmények számos kiadványban tájékoztatják ügyfeleiket a kamatmentes periódusról, azonban a tájékoztatás módja fogyasztóvédelmi szempontból aggályos. Nem hívják fel hangsúlyosan az ügyfél figyelmét, hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget a fizetési határidőig megfizeti. "Részlegesen" ez az opció nem vehető igénybe, tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik, nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően - ismertetik. 

A PSZÁF hozzáteszi: az sem tudatosul a fogyasztókban, hogy amennyiben nem a felhasznált teljes összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybevett hitelösszeg válik kamatkötelessé, nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszeg-rész. Megjegyzik azt is, hogy a kamatmentes periódus működésének megismerése az általános szerződési feltételekből vagy egyéb dokumentumokból meglehetősen bonyolult.

A GVH szerint a Budapest Bank honlapján elhelyezett, a vizsgált időszakra vonatkozó eredményekből ugyancsak megállapítható, hogy sok ügyfél (a kártyabirtokosok egyharmada) használja kártyáját készpénzfelvételre, az ügyfelek nem elhanyagolható része számára a hitelkártyához kapcsolódó akár 45 napos kamatmentes pénzhasználati periódus vonzónak számít, illetve, hogy a hitelkártya
kiválasztásakor fontos szempont a kamatmentes periódus hossza.

A GVH megállapította, hogy a Raiffeisen Bank és a Budapest Bank által kibocsátott kártyákkal kapcsolatos tájékoztatások alkalmasak voltak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. A GVH még 2006 tavaszán indított eljárást elsőként az OTP Bank ellen, mivel azt feltételezte, hogy a bank nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 100 millió forintos bírságot rótt ki az OTP-re. A döntés ellen a bank a bíróságnál fellebbezett, ám a Fővárosi Bíróság első fokon helybenhagyta a GVH döntését.

Az OTP elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, hogy piactisztítási célú vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya hirdetések visszaszorítása érdekében. Eddig a most lezártakon túl a K and H Bank 15 millió forintos, a Citibank 20 millió forintos, az Erste Bank pedig 2 millió forintos bírságot kapott. A piactisztítás tovább folytatódik, jelenleg több bank ellen is folyik eljárás a GVH-nál - jegyzik meg.