Bár az online vásárlás jelen pillanatban még kis súllyal szerepel a B2C költések között, napjainkban mégis egyre fontosabbá válik az internet mint virtuális piactér szerepe – állapítja meg a GfK Hungária Internet Insight Reportja.

Az internetpenetráció 2007-ben a hazai felnőtt lakosság körében 43 százalék, s használóit alapvetően három felhasználói típusba lehet sorolni. A felhasználók 51 százaléka az internet alapvető lehetőségeivel él – e-mailezik, böngészik, kép- és videomegosztó oldalakat nézeget, közösségi oldalakat látogat. A második legnagyobb, 42 százalékot kitevő csoportba tartozók markáns tulajdonsága, hogy – az alapvető lehetőségeken túl – ők szeretnek fórumozni is. A legaktívabb felhasználók 6 százalékot képviselnek – bár ők kevesen vannak, de saját honlapjaikkal, blogjaikkal az internetes közösség véleményvezérei.

Bár az online értékesítés is egyre fontosabb, az online tájékoztatás egyenesen megkerülhetetlen: a netezők többsége vásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele előtt tájékozódik a neten. Termékjellemzőket, üzletek elérhetőségeit, nyitvatartási időt keres, s árösszehasonlító- valamint tesztoldalakat, vásárlói fórumokat látogat, keket, gyakran szokott vásárlás, vagy egy szolgáltatás igénybevétele előtt tájékozódni az interneten.

A felhasználók az elmúlt évben leginkább menetrendről, könyvekről, TV műsorról, mobiltelefon készülékekről, moziműsorról, kulturális és sportrendezvényekről, valamint képzésekről tájékozódtak az interneten. Megrendelést pedig könyvekre, készétel házhozszállításra, CD/DVD-re, valamint internetszolgáltatásra adtak le online módon a legnagyobb arányban. Az online költési arány a repülőjegyek esetében a legmagasabb. Azok, akik az elmúlt évben interneten vásároltak repülőjegyet, az összes repülőjegyre kiadott pénzük 63 százalékát internetes jegyvásárlás során költötték el.

Az online megrendelések azonban nem mindig végződnek online fizetéssel. Bár az intenzív internetezők 75 százaléka rendelt már meg valamilyen terméket, vagy szolgáltatást interneten keresztül, a fizetés többnyire utánvétellel történik. A teljesen online vásárlók, azaz a fizetést is online módon teljesítők aránya – bankkártyával, illetve online számla útján (pl. PayPal) – lényegesen alacsonyabb: 26 százalék. Ez az arány csak a legintenzívebb nethasználók csoportjában magas és éri el az 57 százalékot. Az, hogy az online fizetési módokat választók aránya még a dombornyomott bankkártyával rendelkezők körében is igen alacsony, arra enged következtetni, hogy az online kereskedelem, és fizetős letöltés bővülésének lélektani akadálya az online fizetéssel szembeni bizalmatlanság.

A válaszadók számára online vásárlással kapcsolatban a legfőbb szempont a virtuális piactéren kínált árucikkek kedvező ára. Második legfontosabb érvként az online felületeken az egyes termékeket, szolgáltatásokat kísérő részletes leírás minősül.

Az online nem vásárló internethasználók kételyeit firtató kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy 82 százalék azért nem vásárol az interneten, mert „szereti a megvásárlandó termékeket kézbe venni, ellenőrizni” , 57 százalék pedig „nem bízik az online fizetési módokban”. A megkérdezettek 44 százaléka jelezte, hogy „nem bízik az áru minőségében”, 20 százalék a szállítás pontosságát kérdőjelezi meg, 12 százalék pedig nem rendelkezik megfelelő bankkártyával, illetve online bankszámlával.

(Forrás: GfK Hungária)