"Amit ebben a helyzetben nem szabad tenni: pánikolni és buta intézkedéseket hozni. Menni kell előre!" – mondta László Csaba a Figyelő és a CIB Bank által kedden megrendezett Makrotrendek című konferencián.

 Van jónéhány olyan terület, ahol, ha "komoly munkával megy tovább a kormány", el lehet érni a stabilabb növekedést  – mondta. A negyedéves GDP-adatból komoly következtetést nem szabad levonni, ez éves szinten biztosan magasabb lesz. Véleménye szerint, ha a gazdaságpolitika és a reformok hatékonyak, akkor akár 5 százalék körüli növekedést is el lehetne érni a következő öt-tíz évben. Ellenkező esetben inkább 3 vagy esetleg 3 százaléknál alacsonyabb szinten marad a növekedési ütem, ami jelentősen elmaradna az egyébként meglévő lehetőségeinktől. Ezért a nagyobb kérdés László Csaba szerint inkább az, hogy az elkövetkezendő időszakban melyik mértéket sikerül elérni.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szintén optimista. Mint mondta: a Kopint-Tárki erre az évre 2 százalék körüli növekedésre számít, és a 2008-as a kilábalás éve lehet. Ez a növekedési veszteség jelentős részben az állam teljesítményének, az állami, nem piaci szolgáltatások visszaszorulásának tulajdonítható. Ha nem csökkent volna az állami teljesítmény – ha legalább nulla szinten marad –, akkor Magyarország is elérhette volna a 4,5 százalékos növekedést – mutatott rá.

A környező országokhoz képest valóban lemaradtunk a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint, aki elmondta, hogy a versenytársainknál azért nőhet ilyen gyorsan a gazdaság, mert a külföldi felvevőpiacaik nagyon gyorsan emelkednek. Ha a magán- és az állami kereslet sem csökken, hanem valamelyest nő, akkor az dinamikus növekedést eredményezhet – magyarázta. Magyarországon ugyanakkor rendkívül gyorsan nő a külkereskedelem teljesítménye, s bár szomorú hír, hogy lemaradtunk a többi országhoz képest, de van egy reménysugár is: hogy pontosan az újonnan csatlakozó országokban tudtuk növelni az exportot – mutatott rá Palócz Éva.

Király Júlia, az MNB alelnöke szintén megerősítette Palócz Éva véleményét, miszerint a külkereskedelemben javuló ország vagyunk. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy bár a jegybank várakozásai szerint 2009-re várhatóan 3 százalék alá megy az infláció, ennek nagyon komoly felfelé mutató kockázatai is vannak, ami miatt törékenynek érzi a prognózist. A befolyásoló tényezők a versenyszektor béralakulásában, a várakozásokban, élelmiszeripari sokkban, és a nem elsőrendű pénzügyi válság miatt várhatóan lassuló világgazdaságban keresendők.

László Csaba szerint mindezek ellenére nem állunk rosszul a versenytársainkhoz képest. A szakértők véleményéből viszont az türöződik, hogy hátradőlni mégsem lehet. A konferencián felszólaló szakemberek több olyan területet is említettek, ahol bőven lenne mit tenni.

A volt pénzügyminiszter szerint például az eurózónához való gyors csatlakozással visszakerülhetnénk az élbolyba. Emellett viszont a reformok terén tovább kell menni: a költségvetést konszolidálni, 3 százalék alá vinni az államháztartás hiányát a következő másfél-két éven belül.

Az egyensúly megteremtésében intézményes garanciák segíthetnek. Az egyik ilyen a kormány által felvetett költségvetési hivatal létrehozása lehetne, amelyről a felszólalók úgy vélekedtek, egy normális országban fölösleges lenne, de Magyarországon segíthet az egyensúly megteremtésében

A növekedés felgyorsításához az EU-pénzek hatékony felhasználása és politikai konszenzus is jó lenne, de ez utóbbi esélyét nagyon csekélynek látja László Csaba.

Ahhoz pedig, hogy Magyarország stabil és fenntartható gazdasági növekedési pályára álljon, a következő öt-tíz évben export- és beruházásvezérelt gazdaság szükséges – vélekedett a KPMG adópartnere. Szerinte ennek a kulcsa továbbra is a működőtőke-befektetés – ez alól a verseny alól nem vonhatjuk ki magunkat – tette hozzá. Ehhez fontos lenne az ország-PR a befektetők megnyerésére. László Csaba szerint annak nagy jelentősége van, hogy a befektetőkkel elhitessék, ide érdemes invesztálniuk.

A befektetőbarát környezet kialakításához az adórendszert is át kellene alakítani. Ma Magyarországon nagyon magas az élőmunkát és a profitot terhelő adók aránya is. A 2009-től elindítandó adóreformon mindenki az adócsökkentést érti – mondta László Csaba. Abban minden szakértő egyetértett, hogy a munkát terhelő adókat kellene csökkenteni, a volt pénzügyminiszter azonban azt is megjegyezte, hogy körülbelül 3 százalékpontnyi tehercsökkentés a GDP-ben 800 milliárd forint költségvetési bevételkiesést jelent, tehát kiadási oldalról óriási kihívást jelent.

Palócz Éva a munkabérek adóterhelését mérő OECD-jelentésre hivatkozva rámutatott: jelenleg Magyarországon – Belgium és Németország után – a harmadik legmagasabb volt az adóteher 2006 elején, ami a Pénzügyminisztérium közlése szerint azóta körülbelül 3 százalékponttal nőtt. Ez Magyarország fejlettségével korántsem arányos – fűzte hozzá a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Ha azt akarjuk, hogy a növekedés gyorsuljon, akkor különösen a munkaadók által fizetett terhet kellene csökkenteni. Az adók magas szintje a foglalkoztatást és a növekedést is korlátozza – vélekedett Palócz Éva.

László Csaba az egykulcsos adó híve. Véleménye szerint e rendszer sokak által emlegetett igazságtalanságát ingatlanadóval és szociálpolitikával kellene ellensúlyozni, és a szolidaritást érvényesíteni, ami persze politikailag meglehetősen nehéz feladat.

Az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban a Palócz Éva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ezt az egy kulcsot nagyon magasan állapítják meg (mondjuk 20 százalékon), akkor az az alacsony jövedelműeket nagyon rosszul érintené. Emellett a személyi jövedelemadó (szja) a magyar költségvetésnek fontos pillérét képezi: a belőle származó bevétel 1400 milliárd forint évente, aminek a 80 százalékát azok fizetik be, akik 40 százalékos adót fizetnek. Nagyon nagy mértékben kellene tehát az adófizetési hajlandóságot növelni ahhoz, hogy ez a lépés ne járjon 600 milliárd forintos adókieséssel – vélte. Viszonyításként megjegyezte, hogy 1 százalékos áfaemelés körülbelül 100 milliárd forintot hoz.

Magyarországon viszont nem kis problémát jelent mindezek mellett, hogy az adóelkerülés nemzeti sport – utalt az MNB egy korábbi műhelytanulmányára. Nálunk az adómorál mellett a közszolgáltatások színvonala is nagyon rossz. Az állampolgárok pedig hajlamosak ár-érték arányban nézni, hogy a befizetett adóért mit kapnak cserébe, ami szintén hozzájárul az adóelkerüléshez.