Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az idei alacsony gazdasági növekedés után jövőre már 3 százalékhoz közeli bővülés várható, majd 2009-től a konvergenciaprogramban is rögzített 4 százalék - jelentette ki Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy a növekedés nem állami keresletélénkítés mellett gyorsul. A kormány által az Országgyűlésnek beterjesztett javaslat a költségvetési felelősségről és költségvetési hivatal felállításáról a tartós államháztartási egyensúly megteremtésének törvényi és intézményi feltételeit teremti meg - mondta a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy a kormány által elkezdett reformfolyamatnak, azaz a társadalmi modernizációnak hosszabb távon nincs alternatívája.
"Az országok többségében ugyanaz a dilemma: hogyanteremthető meg a gazdasági növekedés fenntartható alapja kemény, globális piaci körülmények között úgy, hogy közben fenntartható legyen a társadalmi szolidaritás-, és a méltányosság érzete" - idézte Ralf Dahrendorf szociológust a miniszterelnök, hozzátéve,
hogy akárki van kormányon, meg kell kísérelnie ennek a körnek a négyszögesítését.
A magyar államháztartás helyzetét elemezve a kormányfő megemlítette, hogy a magyar családtámogatási rendszer Európában "mértékében és kiterjedtségében példa nélkülien nagyvonalú". Bár az egészségügyre fordított magán- és közkiadások aránya a GDP 8 százaléka, ami az EU-n belül átlagosnak számít, ezen belül a
gyógyszertámogatási arány az átlag duplája - jegyezte meg. Magyarország jelenleg a GDP valamivel több mint 10 százalékát fordítja nyugdíjkiadásra, ami megfelel az OECD országok átlagának, de ha nem változik a rendszer, akkor 2050-re ez az arány a GDP 17 százalékára ugrik, ami a jelenlegi államadósság megháromszorozódását
hozná magával - figyelmeztetett Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök véleménye szerint a megkezdett reformok nem az egészségügyről, az oktatásról vagy a közigazgatásról szólnak, hanem a társadalom nézetrendszerének, hozzáállásának szükséges váltásáról. "A magyarpolitikában alapvetően nem a baloldal és a jobboldal vetélkedik egymással, hanem a modernizációs nézet a tradicionális nézettel, reformszándék, illetve antireform szándék" - mondta a miniszterelnök, aki úgy látja, hogy rövidtávon még nem dőlt el ez a "mérkőzés". Hosszabb távon csak azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek a teljesítményre építenek, megvalósítják a reformokat, a társadalmi modernizációt, Magyarországnak is ezt az utat kell követnie - tette hozzá.
Magyarországon a választási években felszökik az államháztartási hiány, amelyet kiigazítások követnek, így volt ez, 1994-1996-ban, 1998-2000 között, de elmaradt 2002-2004 között - sorolta a gazdaságpolitika "go-stop-go" korszakokat a miniszterelnök, hozzátéve, hogy 2006-2008 az újabb kiigazítás dátuma. Noha Európában sok országban volt kiigazítás az elmúlt évtizedekben, a magyar méretűhez hasonlót csak Írországban kellett
végrehajtani 1986-88 között, amikor az államháztartási hiányt 11,8 százalékról 4,9 százalékra csökkentették - mondta Gyurcsány Ferenc. Véleménye szerint a kiigazítás megszorító szakaszának már csaknem a végére ért az ország és a strukturális átalakítás is többé-kevésbé lezajlott, most a reformok építő, minőségjavító
korszaka következik.
A kiigazítás nyomán már látható az alagút vége, s a kormány úgy látja, hogy a 2009. illetve a 2010. évi költségvetési célok teljesíthetősége miatti aggodalmak "többségében és alapvetően nem, vagy kevésbé megalapozottak" - rögzítette a miniszterelnök. "Egyetértek azokkal, akik szerint a költségvetési politikában az
egyensúly a végső cél" - fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy véli, Magyarországnak tartósan három százaléknál kisebb államháztartási hiányt kell produkálnia. Gyurcsány Ferenc elmondta: az idei alacsony gazdasági növekedés
után jövőre már 3 százalékhoz közeli bővülés várható, majd 2009-től a konvergenciaprogramban is rögzített 4 százalék. A kormány által az Országgyűlésnek beterjesztett javaslat a költségvetési felelősségről és költségvetési hivatal felállításáról a tartós államháztartási egyensúly megteremtésének törvényi és intézményi feltételeit alapozza meg - hangsúlyozta a miniszterelnök.
