Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Jövő év február 1-jével módosul a betétekre vonatkozó EBKM, az értékpapírok hozamára vonatkozó (EHM), valamint a hitelekre vonatkozó (THM) mutatók számítása, illetve a közzétételük. Az 1997-ben hozott eredeti kormányrendelet célja az volt, hogy az egyes betéti és hitelkonstrukciókat az ügyfelek össze tudják hasonlítani, ugyanis a mutatókban nemcsak a kamatok, hanem a költségek is szerepelnek.
Új szabályként került a rendeletbe, hogy a lakás-takarékpénztárak a kereskedelmi kommunikációjukban az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) havi 20 ezer forint folyamatos elhelyezésével határozzák meg.
A hitelintézetek az EBKM számításánál eddig is csak a jóváírt kamatot vehették figyelembe, az azt terhelő levonásokat (jutalék, díj stb.) nem. Új elemként került a rendeletbe, hogy a kamatot terhelő adót nem kell levonni a számítás során. (Az eredeti rendelet 1997-es meghozatalakor még nem volt kamatadó.)
Finomodott a betéti kamatok hirdetésekben való megjelenésének a szabályozása is. Amennyiben a kereskedelmi kommunikációban szerepel a kamat, akkor azt követően – legalább akkora méretben és két tizedesjegy pontossággal – az EBKM-et is fel kell tüntetni. Rádiós reklámban pedig „jól érthetően” kell elhangoznia az egységesített betéti kamatláb-mutatónak. Jelenleg a rendelet feltűnő megjelenést ír elő. Ha egy betét államilag támogatott, akkor közölni kell az EBKM támogatással és anélkül számított értékét is.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál (tipikusan ilyenek a kötvények és a kötvény-alapok), a jogszabály kiegészült a hozamgaranciával ellátott ilyen papírok előírásaival. Ekkor a kibocsátónak, illetve a befektetési alapkezelőnek – a garantált hozammal – a teljes futamidőre ki kell számolnia az egységes értékpapír hozamot (EHM-et). Itt is csak a tényleges hozam vehető figyelembe, az abból történő levonások nem.
Vannak olyan kombinált termékek, amelyeknél a felvett hitel törlesztése egy másik szolgáltatás keretében képződik (ilyenek például az életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek). Ezeknél a teljes hiteldíj mutatót (THM) a betéti jellegű termék figyelembe vételével kell kiszámítani. Amennyiben a hitel törlesztése után marad még – az ügyfelet megillető – többlet-szolgáltatás, akkor azt nem kell számba venni.
Az akciós hiteleknél két THM-et kell számítani. Az egyiket az akciós időszakra a kedvezményes feltételekkel, a másikat pedig az azon túli időszakra, „normál” feltételekkel.
A deviza hiteleknél a THM-et a szerződéskötést megelőző 30 napon belüli deviza árfolyammal kell kalkulálni (ez eddig 10 nap volt). A hirdetésekben pedig az adott negyedévet megelőző hónap első munkanapján érvényes devizaárfolyammal számított mutatót kell közölni (ez nem változott).
A rendelet kiegészült azzal a szabály-csoporttal, amely a különféle hiteleknél megadja a THM-számítás alapjául szolgáló hitel összegét és futamidejét. Így például lakás-takarékpénztári kölcsön esetén 1 millió forint hitel 5 éves futamidővel, más lakáskölcsönnél 5 milliós hitel 20 éves futamidővel, fogyasztási hitel esetén pedig 500 ezer forint 3 éves futamidővel az etalon.
A mutatók számítási képletei nem változtak, viszont az EBKM-re bekerült egy új képlet, amelyet akkor kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik.
