Konténer-pályaudvar. Vasúti megálló © Dudás Szabolcs

A hivatal III. negyedéves piaci jelentésének megállapításait ismertetve az elnök közölte: a csekély mértékű emelkedés az erősen domináns nemzetközi árufuvarozás 2,95 százalékos bővülése és a kevésbé jelentős belföldi szegmens 13,95 százalékos visszaesése eredőjeként alakult ki.

Antal Dániel szerint a belföldi vasúti áruszállítási teljesítmény drámai csökkenése ma már azzal fenyeget, hogy a magyar vasút lényegében tranzitfuvarozási célokat fog ellátni. Az idei év második negyedévében árutonna-kilométerben számolva a vasúti árufuvarozás teljesítménye 1,41 százalékkal bővült a 2006 második negyedévihez képest, míg a korábbi időszakban a növekedés kétszámjegyű volt.

Antal Dániel szólt arról, hogy a harmadik negyedévben két új vasúttársaság szerzett országos áruszállítási engedélyt, a Vasútépítők Kft. és a Balatoni Iparvasút Szolgáltató Kft., így a vasúti áruszállítási piacon összesen tizenhárom magyarországi székhelyű társaság kínál teljes körű vasúti áruszállítási szolgáltatást, továbbá az Eurocom Zrt. bármelyik áruszállító társaság részére végezhet vontatási tevékenységet.

Az MVH elnöke rendkívül sikeresnek nevezte a MÁV Cargo Zrt. privatizációjának eredményét, amelynek új tulajdonosa, az osztrák ÖBB tulajdonában lévő Rail Cargo Austria AG és a magyar-osztrák GYSEV Zrt. konzorcium lett 102,5 milliárd forintos, kiemelkedően jó vételi ajánlattal.

Tekintettel arra, hogy a vétel az osztrák piacon domináns Rail Cargo Austria AG, illetve a Magyarországon domináns MÁV Cargo Zrt. és a második legnagyobb GYSEV Zrt. között jön létre, az eredmény a vasúti verseny szempontjából aggályos lehet. Ennek a kérdésnek a megítélése a magyar és az uniós versenyhatóságok feladata – jegyezte meg.

Antal Dániel véleménye szerint az ÖBB a regionális áruszállítási piacért, és a 2010-ben megnyíló személyszállítási piac megszerzésének reményében fizetett – az MVH előzetes becsléséhez viszonyítva is – csaknem dupla nagyságú összeget a MÁV Cargóért.

Tudomása szerint az ÖBB már 2009-ben kísérleti jelleggel meg akar jelenni a magyar személyfuvarozási piacon, egy napközben kétóránként közlekedő Budapest-Bécs járattal, és olyan kedvező tarifával, amely versenyképessé teszi azt a személygépkocsival és az autóbusszal szemben. Nem is említve a repülést, mivel az a reptéri tranzit és a becsekkolás idejével együtt már így sem tud kedvező alternatívája lenni a belvárostól-belvárosig alig több, mint két órás menetidejű vasútnak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a három országos személyszállító vasúttársaság, a MÁV Zrt., a GYSEV Zrt. és a MÁV Nosztalgia Kft. együtt 34 millió utast szállított 2007 harmadik negyedévében, ami az előző negyedévhez képest 13 százalékos csökkenés.

A vasúti tarifák jelentős emelése mellett a szolgáltatások színvonala nem emelkedett, ezért a vasúti személyszállítás versenyképessége tovább romlott a közútéval szemben, ennek eredményeként egyre többen választják a személygépkocsit a tömegközlekedéssel szemben. A vasút helyközi személyszállításban betöltött szerepe 28,9 százalékról 24,8 százalékra csökkent.

Az MVH piaci jelentése szerint a térségi vasutak reneszánszukat élik, erre utal, hogy az idei év harmadik negyedévében hat vállalat (a MÁV Zrt. Széchenyi-hegy Gyermekvasút, a MÁV Zrt. Balatonfenyves Gazdasági Vasút, a MÁV Zrt. Kecskemét, Kecskeméti Kisvasút, a MÁV Zrt. Nyíregyháza Nyírvidéki Kisvasút, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.) szerzett térségi pályahálózat működtetésére és térségi személyszállításra vonatkozó engedélyt, ezzel 15-re nőtt a térségi vasúti engedélyesek száma. Az új térségi vasúttársaságok összesen 254,4 kilométer hosszú térségi pályahálózat működtetésére kaptak engedélyt.