Medvegyev és Gyurcsány: szabad út a Déli Áramlatnak?

© hvg.hu

A terv akkor kezdett közeledni a megvalósuláshoz, amikor a Gazprom és az olasz Eni olajtársaság tavaly november 22-én Moszkvában megállapodást írt alá fele-fele arányú vegyesvállalat alapítására. Ez a közös cég lesz közvetlenül felelős az évi 30 milliárd köbméter szállítókapacitásra tervezett Déli Áramlat vezeték üzemeltetéséért orosz földön és a tenger alatti szakaszon. A társaság egyelőre piackutató munkát végez, és a megvalósíthatósági tanulmányokat készíti el.

A földgáz nagyobb részét a Gazprom adja majd, kisebb része az Eni oroszországi lelőhelyeiről származhat. Ezek a lelőhelyek korábban a csődbe ment orosz Yukos olajcég kezében voltak. A legkevesebb 10 milliárd euróba kerülő vezeték Novorosszijszk kikötőjétől 900 kilométeren át a Fekete-tenger alatt húzódik majd a bolgár tengerpartig. Onnan két útvonalra szólnak az eredeti tervek: vagy Görögországon át és ismét a tenger alatt Dél-Olaszországig, vagy Románián, Magyarországon, Csehországon és Ausztrián át Észak-Olaszországba tartana a vezeték folytatása. „Jelenleg úgy gondoljuk, mindkét útvonalat megépítjük. Intenzív politikai diplomáciára van szükség sok országban” – mondta a moszkvai aláíráskor az Eni vezérigazgatója, Paolo Scaroni, de akkor szerbiai leágazásról még nem volt szó.

Magyar-orosz gázüzlet

Oroszország adja a Magyarországon felhasznált földgáz mintegy 80 százalékát. A Gazprom 2006-ban 8,7 milliárd köbméter gázt szállított Magyarországra. 2006. június 21-én a Gazprom és a Mol együttműködési megállapodást írt alá, amely projektcég létrehozását irányozta elő a Dél-Európai Gázvezeték megépítése és egy magyarországi föld alatti gáztározó rendszer létrehozása céljával. A 2006-os megállapodás végrehajtása érdekében Magyarországon projektcéget alapítottak, amelyet fele-fele arányban tulajdonol a Mol és a Gazprom.

Január 18-án Szófiával is aláírták a megállapodást arról, hogy fele-fele arányú orosz-bolgár vegyesvállalatot alakítanak a Déli Áramlat bulgáriai szakaszának építésére és kezelésére.

A Déli Áramlat vezetéken  a tervek szerint 2013-ban indulhat meg a földgázszállítás Európába. Szófia lemondott az országon áthaladó vezetékrészt működtető cég többségi tulajdonáról, és belement, hogy a vállalatot a Gazprommal fele-fele arányban birtokolják.

Közben Szerbia – ahová egyelőre csak Magyarországon keresztül érkezik földgáz – is csatlakozott a projekthez. Medvegyev magyarországi látogatása előtt, éppen hétfőn írta alá a két ország közötti gázvezeték-építési megállapodást. Ennek értelmében a Gazpromexport és a szerb gáztársaság, a Srbijagas a Szerbia felé húzódó elágazást együtt építi meg és üzemelteti. Illetve a vajdasági Szőlősudvarnokon (Banatski Dvor) évi 300-850 millió köbméter gáz számára tározót is építenek. Az üzlet része volt, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén a szerb NIS olajvállalat 51 százalékát a Gazprom olajrészlege, a Gazprom Neft szerezheti meg, a hírek szerint 600 millió euróért.

Dmitrij Medvegyev © AP

Mivel hazánkat kivéve már az összes érdekelt  megegyezett a Déli Áramlat létrehozásáról, az oroszoknak sürgős és fontos lett a magyar megegyezés tető alá hozása. Az üzletben Magyarországot képviselő Mol nem zárkózott el a megállapodástól. Alekszej Miller, a Gazprom konszern igazgatótanácsának elnöke és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója pár hónapja már megvizsgálták a lehetőségeket, s Hernádi tájékoztatta Millert a Molnak arról a kezdeményezéséről, hogy hozzanak létre közös gázszállító vállalatot a közép- és délkelet-európai piacokon megvalósítandó együttműködés céljával.

A cég megkezdte a munkáját, de azóta a nyilvánosság számára is értékelhető előrelépés nem történt. Most Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök-helyettes – az orosz elnöki poszt várományosa –, a Gazprom elnöke budapesti látogatásán Gyurcsány Ferenccel pontot tehet a régóta húzódó ügy végére, s elhárulhat az utolsó jelentősebb akadály is a Déli Áramlat megindulása elől.