Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A visszaesés főként azért következett be, mert az MNB-kötvények tárgyidőszak végi állománya a felére csökkent a szeptember végi állományhoz képest. Az állampapírok névértéken számított nagysága 409,7 milliárd forinttal csökkent, miközben az árfolyamgyengülés 121 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A két folyamat együttes eredményeként a forgalomban lévő állampapírok piaci értéke 530,7 milliárd forinttal csökkent szeptember végéhez képest.
A tavalyi utolsó negyedévben ismét a külföldi befektetők váltak az állampapír-piac legnagyobb részesedésű szereplőivé, 28,3 százalékos részaránnyal, miközben a (hitelintézeteket is magukban foglaló) egyéb monetáris intézmények elvesztették vezető helyüket. Az utóbbiak a negyedév végén az állampapírok 28,2 százalékát birtokolták. A lakossági befektetők 7,7 százalékos részaránya nem változott, értékben viszont 40 milliárd forinttal csökkent a tulajdonukban lévő állampapír-állomány. Az államháztartás 0,2 százalékponttal, 0,8 százalékra növelte részesedését, főként a helyi önkormányzatok állampapír vásárlásainak hatására.
Az állampapír-piacon a legnagyobb nettó vevőként a külföldiek léptek fel a negyedik negyedévben, ezek 71,3 milliárd forint értékben vásároltak, míg az önkormányzatok nettó vásárlásai 14,1 milliárd forintot tettek ki. Az egyéb monetáris intézmények 393,7 milliárd forint értékben, a pénzügyi közvetítők 61,3 milliárd, a háztartások pedig 38,5 milliárd forint értékben nettó eladók voltak az állampapírok piacán.
A tőzsdei részvények kapitalizációja az árfolyamok esésének eredményeként 8,7 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben, így a tavalyi év végén 7994,3 milliárd forintot tett ki.
A külföldiek kezében lévő részvény-állomány az eladások miatt is csökkent, így a szektor piaci részesedése az előző negyedévi mélyponthoz képest is tovább csökkent, 72 százalékra. A vállalati szektor részesedése szintén mérséklődött, 10,9 százalékos részarányukkal azonban még mindig a második legnagyobb piaci szereplők a tőzsdén. A háztartások piaci részaránya 4,3 százalékra nőtt a szeptember végi 4,0 százalékról. Az államháztartás részesedése 2,8 százalék volt december végén, szemben a szeptember végi 2,5 százalékkal.
A befektetési jegyek piacán folytatódott az összállomány emelkedése, a forgalomban lévő jegyek piaci értéke 3233,9 milliárd forintot tett ki december végén, szeptember végéhez képest mintegy 100 milliárd forinttal emelkedett.
A befektetési jegyek legnagyobb része, 68,8 százaléka továbbra is a háztartások tulajdonában van. A második legnagyobb piaci szegmens, a pénzügyi vállalatok részaránya 0,6 százalékponttal mérséklődött, 22,3 százalékos volt december végén. A szektoron belül a biztosítók, nyugdíjpénztárak jelentős vásárlásaival szemben az egyéb pénzügyi vállalatok birtokában lévő állomány kismértékben csökkent.
