A február 15-én kirobbant német adócsalási botrányban a vizsgálatokat irányító ügyészség kedden tárta a nyilvánosság elé a nyomozás eddigi eredményeit. Eszerint mintegy 150 gyanúsítottat vizsgált meg, s közülük 91 beismerő vallomást tett. Ezen kívül 72 esetben érkezett úgynevezett önfeljelentés a hatóságokhoz. Az elmúlt 10 napban a fizetési kötelezettség alól kibújó adóalanyoktól 27,8 millió euró utólagos befizetés folyt be az államkasszába.

A keddi közlemény szerint a nyomozás több nagyvárosra, köztük Münchenre, Hamburgra, Frankfurtra, Stuttgartra és Berlinre, valamint Észak-Rajna-Vesztfália több kisebb városára terjedt ki. A vizsgálatban az adóhatóságok mintegy 140 alkalmazottja vett részt, s eddig mintegy 150 gyanúsított lakását, illetve irodáját kutatták át. Közülük 91 gyanúsított beismerő vallomást tett.

A német hírszerzés, a BND által korábban egy liechtensteini informátortól megszerzett banki adatok alapján merült fel több száz tehetős német polgár esetében az adócsalás gyanúja. Konkrétan az, hogy az elmúlt években több száz millió eurót helyeztek el az LGT nevű liechtensteini bankban, valamint több hercegségi alapítvány számláján, mégpedig a kötelező adófizetés elmulasztásával.

A szóban forgó liechtensteini bank, valamint az említett alapítványok számláján az eddigi információk szerint az adófizetés elmulasztásával mintegy 200 millió eurót helyeztek el. A hatóságok közölték, hogy az utóbbi napokban meg nem nevezett személyek 27,8 millió euró adót fizettek be, s az összeg napról-napra növekszik. Szakértők egyébként még legalább ekkora – utólagos – adóbefizetéssel számolnak.

A svéd adóhatóság nyomoz

A svéd adóhatóságok nyomozást indítottak száz svéd állampolgár ellen, akik a gyanú szerint liechtensteini bankszámlák közbeiktatásával követtek el adócsalást. Mats Sjöstrandnak, az adóhivatal vezetőjének keddi bejelentése szerint gyanúsításuk nem a német szövetségi hírszerzés birtokába került anyagokon alapszik, hanem "egy másik (érintett) országgal való együttműködésen". Sjöstrand nem kívánta megnevezni az illető országot. Csak annyit mondott, hogy ahhoz a kilenc államból álló körhöz tartozik, amely az OECD keretein belül folytat együttműködést Liechtensteinnel az adócsalások felderítésére. Az említett együttműködésben Svédország mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Kanada, az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland vesz részt.

A svéd adóhivatal vezetője közölte továbbá, hogy külföldi ügyekkel foglalkozó szakértőiket "természetesen nagyon érdekli a német szövetségi hírszerzés (BND) kezében lévő anyag is". Svédország számára nem okoz gondot, hogy a BND által nemrég ötmillió euróért megvásárolt liechtensteini számlaadatok adatlopásból származnak. "Ezt a tömeges adócsalást semmiképp sem hagyhatjuk figyelmen kívül" – mondta.

Sjöstrand egyébként legkevesebb évi 46 milliárd svéd koronára (ötmilliárd euróra) becsülte azokat a károkat, amelyeket az adózás elől külföldre menekített jövedelmek miatt szenved el a stockholmi államkassza.

Dánia nem kér a lopott banki adatokból
 
A dán kormány ezzel szemben közvetve bírálta a német hatóságok módszerét, amellyel illegális úton szerzett banki adatok révén jutottak adócsaló állampolgárok nyomára. Kristian Jensen adóügyi miniszter kedden a Borsen című üzleti lapnak nyilatkozva kijelentette: "Nem áll szándékunkban lopott adatokat felhasználni. És nem is fizetünk lopott adatokért."

Azzal kapcsolatban, hogy a német hírszerzés (BND) ötmillió eurót fizetett egy informátornak az általa felkínált adatokért, a dán miniszter elmondta: erkölcsi problémát lát abban, ha megjutalmaznak egy bűnözőt az általa lopott információkért. "Nincs ínyemre ez a magasztos orgazdaság. Etikai szempontból ez nem megfelelő módszer a korrekt adófizetés biztosítására" - fogalmazott Jensen.

A dán adóhivatal képviselője közölte: ha Németországból megkeresés érkezik Dániához adócsalás tárgyában, a hatóság állásfoglalást fog kiadni a további tennivalókról.