Hector Sants a BBC rádiónak nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy a bankok vissza fognak térni a "régi vágású, egyszerűbb hitelezési gyakorlathoz", és tartózkodni fognak az összetettebb, strukturált termékektől, amelyek lehetővé tették számukra többféle kockázatú követelésállomány egybecsomagolását és továbbadását a kockázatból részt vállalni hajlandó befektetőknek.

Sants szerint az ilyen strukturált pénzpiaci termékek forgalmazása valószínűleg a jövőben is lehetséges lesz, de a bankok várhatóan egyszerűbb, érthetőbb csomagokat fognak kínálni, amelyekben a befektetőknek nagyobb bizalmuk lesz.

A FSA vezetője szerint mindez azonban nyilván növelni fogja a hitelek hozzáférési költségeit fogyasztói szinten. Hozzátette ugyanakkor: a legutóbbi hónapok hitelpiaci fejleményeit tekintve a „könnyű pénz” hosszú távon nem feltétlenül hasznos sem a fogyasztónak, sem a gazdaságnak.

Sants szerint a bankoknak szigorúan kerülniük kell a nem megfelelő értékesítési gyakorlatot, és biztosítaniuk kell, hogy az ügyfelek pontosan értsék, mit vesznek.

A tavaly nyár óta súlyosbodó globális pénzpiaci likviditási válságot a nem elsőrendű – subprime – amerikai jelzálogkölcsön-adósok törlesztési képességével kapcsolatos aggodalmak okozzák. Az Egyesült Államokban – jórészt jutalékos ügynökök által erőszakosan terített, csábítóan kedvezményesnek tűnő ajánlatok hatására – milliók mentek bele olyan jelzálog-konstrukciókba, amelyekről később, a kedvezményes törlesztési időszak lejártával derült ki, hogy valójában nem engedhették volna meg maguknak.

Ezeket a kötelezettségeket a befektetési bankok – nemcsak az amerikaiak – még a tömeges törlesztési gondok felmerülése előtt különböző súlyozással származékos befektetési termékekbe csomagolták, és ezeket kockázatterítési céllal kínálták világszerte.

Az amerikai lakóingatlan-piac megingása nyomán azonban e termékek ára összeomlott, súlyos veszteségeket okozva a befektetőknek. A terjesztő bankok is pórul jártak, mivel hatalmas mennyiségű, subprime-termékekkel egybecsomagolt, elértéktelenedett adósságkonstrukció ragadt be eladhatatlanul kínálati portfoliójukban, és az emiatt szükségessé vált leírások értéke már meghaladja a 100 milliárd dollárt.

Ráadásul a bankok a rövid távú nagybani likviditáspiacon is megszorultak, ugyanis - nem tudván, hogy kinek milyen mértékű az érintettsége az értékpapírosított, ám nem teljesítővé válással fenyegető nem elsőrendű kötelezettségek piacán - vonakodnak rövid távú finanszírozást nyújtani egymásnak a bankközi piacon. A fedezetlen bankközi kölcsönök kamata az euróövezetben (Euribor) a kéthetes határidőre a szerdai ármegállapításban 4,140 százalék volt – egyhavi csúcson – a keddi 4,139 százalék után. A világ vezető jegybankjainak több alkalommal, összehangolt módon, több tízmilliárd dollárnyi rövid távú tőkepótlást kellett a piacokba pumpálniuk a likviditás fenntartása és a nagybani finanszírozás költségeinek csökkentése végett. A bankközi kamatok így meredeken csökkentek a decemberi csúcshoz képest – akkor átmenetileg 4,946 százalék volt két hétre a Euribor –, de a mostani szintet is még magasnak tartják az elemzők.

A jelenség látványos megnyilvánulása volt az egyik nagy brit jelzálog-kölcsönző, a Northern Rock kálváriája. A viszonylag kevés betétet gyűjtő Northern Rock napi működési finanszírozási igényét háromnegyed részben a bankközi piacról fedezte, ám tavaly szeptemberben a Bank of Englandhez - a brit jegybankhoz - mint utolsó hitelezői mentsvárhoz kellett fordulnia rövid távú tőkeellátásért, mert nem tudott refinanszírozáshoz jutni a bankközi piacon.

Jóllehet Northern Rock kiskereskedelmi szintű fizetőképessége nem került veszélybe, a hír még háborús időkben sem látott pánikot robbantott ki a betétesek körében, akik kaotikus jelenetek közepette többmilliárd fontot menekítettek ki számláikról.

A brit kormány végül február közepén „időlegesen” állami kezelésbe vette a bankot; ez volt a modern brit gazdaságtörténet első bankállamosítása.

A brit bankfelügyelet vezetője ostorozta a befektetési bankoknál honos jutalmazási gyakorlatot is, mert ez szerinte olyan kockázatvállalásra ösztönzi az alkalmazottakat, ami hosszú távon „nem segíti a pénzügyi stabilitás fenntartását”.

Londoni becslések szerint a City befektetési és egyéb pénzügyi szolgáltatási területeken dolgozó bankárainak év végi összesített prémiuma a 2007-2008-as prémiumszezonban 16 százalékkal csökkent ugyan, de így is 7,4 milliárd fontot (2600 milliárd forintot) tett ki a tavaly kifizetett 8,8 milliárd fontos rekord után.

Mindenesetre a bankközi finanszírozási nehézségek egyelőre nem szivárogtak át a kiskereskedelmi piacra. Az Európai Központi Bank szerdán arról számolt be, hogy az M3-as pénzellátás az euróövezetben továbbra is rekord közeli ütemben bővül: januárban 11,5 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly januárban. Decemberben 11,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A magánszektornak nyújtott hitelek 11,1 százalékkal haladták meg januárban a tavaly januárit, a növekedés üteme kissé csökkent a decemberi, 11,2 százalékos tizenkét havi ütemről, de csak a bankok egymásközti üzletei miatt. A pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak nyújtott hitelek éppenséggel 14,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a decemberi kisebb, 14,5 százalékos tizenkét havi növekedés után. A jelzálogkölcsönzés növekedési üteme kissé lassult, a fogyasztási hitelezésé gyorsult januárban.