Wolfgang Ruttenstorfer OMV-főnök. Jój keresnek Románián © MTI

Ha szemügyre vesszük a két olajtársaság üzleti számait, akkor gyorsan kiderül, hogy az OMV-nek hosszú távon szinte létkérdés a Mollal való egyesülés, a magyar vállalatnak ez viszont a legkevésbé sem áll érdekében. Az OMV – bár pénzügyi mutatói elég jól festenek – már korántsem teljesít ilyen jól, ha a működés minőségét nézzük. A Mol ebben messze az osztrák cég felett áll, amely Brüsszelben azt próbálja kikényszeríteni, hogy az uniós jogszabályok alapján a hatékonyságának javításához elvezető összefonódást tegyék lehetővé számára. Az OMV állítja, hogy ez mindenkinek előnyös volna, a Mol viszont tiltakozik mondván, hogy ezzel tönkretennék az elmúlt évek kemény munkájával elért kiváló hatékonyságát.

A vita a két cég strukturális különbségeiből fakad. Az OMV elsősorban a kutatásból és kitermelésből, míg a Mol a feldolgozásból él. Az osztrákok a magas nyersolaj és földgázárakból búsás profitra tesznek szert, de ha ennek a kegyelmi állapotnak egyszer vége szakad, akkor bajba kerülhetnek. A Mol azonban még ezen a területen is hatékonyabb, hiszen a kitermelési költsége egy hordóra vetítve, csak az egynegyede az OMV-ének, míg az egy hordóra jutó finomítói EBIT (az üzleti tevékenység eredménye) 3,5-ször magasabb, mint az OMV megfelelő adata. Ugyanakkor a finomítói marzsok is magasak, de évről-évre stabilak, s jele sincs a kitermelésben tapasztalt növekedésnek.

Az OMV jó pénzügyi eredményei mögött elsősorban a romániai nyereségnövekedés áll, miközben az osztrákok érdekeltségébe tartozó Petrom hatékonysági mutatói elég gyengék. Az OMV profitjának 80 százaléka a kitermelési és kutatási területről származik, s ennek 60 százaléka Romániához kötődik, azaz az összes profit durván fele onnan származik. Egyes elemzői vélemények szerint jelenleg Románia kizsákmányolása folyik. A román kormány alighanem maga is érzi, hogy lépnie kellene, s hírek szerint a bányajáradék duplájára emelését fontolgatja, amiből 200 millió dollár többletforrásra tehetne szert.

Az OMV Romániában jelenleg az egyik legalacsonyabb bányajáradékot fizeti Európában, mindössze 5-6 százalékot, miközben Ausztriában ugyan ez az érték az uniós átlagnak megfelelő 15-20 százalékos. Ezzel szemben a Mol Magyarországon 63 százalékot fizet a földgáz- és 12 százalékot az olajkitermelés után.
Romániában a gázáremelés tavaly csaknem 55 százalékos volt, s idén további emelések várhatók. Ez a tavalyi áremelés a másik kulcstényezője az OMV profitnövekedésének, hiszen önmagában 140 millió dolláros javulást eredményezett az EBIT-ben, s nélküle az osztrákok csak az első kilenc hónapban 23 millió dollár veszteséget könyvelhettek volna el a román gázüzleten.

Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója. Nem akar eltűnni a térképről © Túry Gergely

Az osztrák OMV osztrák olaj- és gázipari konszern február elsején tette meg a Mollal való egyesülésre vonatkozó hivatalos, előzetes összefonódási bejelentést az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságánál. Ennek alapján az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megkezdhette az eljárást, előzetesen tisztázandó azokat a versenyjogi feltételeket, amelyek lehetővé tennék a két vállalat összefonódását. Az úgynevezett első fázisú versenyjogi vizsgálat eredményének bejelentése 25-35 munkanapon belül várható.

Brüsszeli értesülés szerint a bizottság március 6-i határidővel fejezi be az első fokú vizsgálatot, és közölni fogja, hogy komoly kétségei vannak, és ezért második fázisú versenyjogi vizsgálatra is szükség lesz – jelentette a Reuters. A második fázisú vizsgálat további 90-105 munkanapot igényel. Az OMV vezérigazgatója e héten már korábban szólt arról, hogy augusztusra várja a brüsszeli vizsgálat eredményét.

A brüsszeli bizottság mint versenyfelügyelet többet akar tudni arról, mi történnék, ha a vezetékek, a tározók és más elosztó berendezések egy tulajdonba kerülnének. E horizontális kérdés mellett a bizottság a vertikális helyzetben bekövetkező arányváltozásokat is alaposabban meg akarja vizsgálni, vagyis a kőolajtól a termékekig vezető gyártási és értékesítési láncban előállható monopolhelyzeteket is komolyabban górcső alá veszi, írta a hírügynökség.

A Mol február elején üdvözölte annak lehetőségét, hogy az Európai Bizottság alapos vizsgálatot folytasson az ügy – a közép-európai régiót és annak energiafogyasztóit érintő – jelentős verseny-ellenes hatásairól, amelyek egy OMV-MOL egyesülés esetén következnének be.

Az osztrák cég szerint viszont a vizsgálat előrelépés az ügylet engedélyezésére irányuló eljárásban, amely hozzájárulhat az OMV és a Mol tervezett összefonódása stratégiai és pénzügyi indokoltságának alátámasztásához. Az OMV továbbra is úgy véli, hogy a tervezett összefonódás nem csupán a két társaság részvényesei számára kedvező, hanem jelentős előnyöket hordoz az egész régió, a társaságok működése által érintett magyarországi érdekeltek és tágabb értelemben az Európai Unió számára is. Az OMV-é jelenleg a részvények megközelítőleg 20,2 százaléka a Molból.

Az osztrák cég 2007. szeptember 25-én jelentette be, hogy az OMV és a Mol működésének egyesítésére törekszik, de formális vételi ajánlatot nem tett. Az akkori közleményben kifejtette, hogy készen áll a Mol-részvényeseknek 32 ezer forintos részvényenkénti áron ajánlatot tenni, amint elhárul a magyar vállalat fölötti irányítás – a szavazati jogok többsége révén megvalósuló – megszerzésének két akadálya: részint eltörlik az OMV szerint állami intézkedésnek minősülő aktussal bevezetett 10 százalékos szavazati korlátot, másrészt bevonásra kerülnek a cégvezetés ellenőrizte részvények. Evégből az OMV javaslatokat terjeszt a Mol március 24-i közgyűlése elé, és szavazást kezdeményez.

Az OMV világossá tette azt is: a fenti akadályok elhárultát követően ajánlatának feltétele kizárólag az lesz, hogy az OMV a szavazatok legalább 50 százalékát megszerezze a Mol-ban, illetőleg megkapja az összefonódásra vonatkozó versenyhatósági engedélyt az EU-tól.