A Merrill Lynch londoni befektetési részlegének hétvégi visszatekintő felzárkózó piaci elemzése a magyar jegybank döntéséről azt írta: a piacnak nem sikerült beleszorítania az MNB-t egy kamatemelésbe, bizonyos értelemben „az MNB szorította sarokba a piacot” azzal az „értelmes” döntéssel, hogy változatlanul hagyta a kamatot, és törölte a forintsávot.

Az elemzők ezzel visszautalnak a ház által még a múlt hétfői monetáris tanácsi bejelentés előtt közölt, „Kísérlet az MNB sarokba szorítására” címet viselő elemzésre, amelyben az állt: az akkori forinteladási nyomást nem a globális hangulat, hanem „spekulatív természetű egyedi tényezők” okozták, és ebben a helyzetben „optimálisnál rosszabb megoldás lenne” a kamatemelés.

A cég akkori elemzése szerint az MNB-nek a spekuláció ellen a kamatemelésen kívül egyéb intézkedések „arzenálja” áll bármikor rendelkezésére; ezek közé tartozik a közvetlen piaci beavatkozás, az árfolyamsáv-paritás eltolása, vagy akár a sáv eltörlése. A Merrill Lynch e hétvégén kiadott új londoni elemzése szerint ez utóbbi döntés meghozatala „pozitív szerkezeti jellegű pénzügypolitikai váltás”, amelynek célja az euró/forintárfolyam-kamatszint korreláció megtörése vagy gyengítése, és az ebből eredő spekuláció visszaszorítása.

Jóllehet a forintárfolyam és a kamatpolitika közötti kapcsolat teljes elvágása valószínűtlen – mint ahogy minden nyitott gazdaságban az –, az MNB mégis azt az erőteljes üzenetet küldte a piacnak, hogy ezentúl óvatosabban reagál az euró/forint-piaci dinamikákra, áll a Merrill Lynch hétvégi elemzésében.

Ugyanerre a következtetésre jutottak a sávfelszámolási döntés után kiadott elemzéseikben más nagy citybeli házak is. A Barclays Capital minapi összefoglalója szerint a sáveltörlés azt jelzi, hogy az MNB reakciója tartósabb, további forintgyengülés esetén is jó eséllyel lassabb lesz, mint eddig. A Monetáris Tanács valószínűleg „követi a szomszédok példáját” abban, hogy az árfolyamgyengülést önmagában költségsokknak tekinti, és csak akkor reagál, ha bizonyítékokat lát az e sokkból eredő másodlagos inflációs hatásokra, állt ebben az elemzésben.

A Merrill Lynch hétvégi londoni elemzése szerint a kamattartásról és a sáveltörlésről hozott döntést kísérő „néhány keményebb MNB-kommentár csak retorika ... amelynek az az üzenete, hogy a jegybank ügyel az inflációs kockázatokra.” A sáveltörléssel kombinált kamattartás mégis azt jelzi azonban, hogy az MNB figyelme az átmenetinek tekintett, egyszeri sokkoktól felhajtott inflációs kockázatról áttolódott a tartósabbnak mutatkozó és szélesebb alapú növekedési kockázatokra.

A Merrill Lynch ennek alapján fenntartja azt az előrejelzését, amely szerint az MNB következő lépése kamatcsökkentés lesz, amint a piac stabilizálódik és a dezinfláció folytatódik; ennek legvalószínűbb időpontja a harmadik negyedév, áll az elemzésben. A ház továbbra is azzal számol, hogy 2008 végére 6,75 százalékra süllyed a magyar jegybanki alapkamat. A sáveltörlést más londoni elemzők is kedvezően fogadták a hét folyamán, ez utóbbi előrejelzéssel azonban többen nem értenek egyet.

A Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni elemzői például úgy vélekedtek: az MNB új inflációs jelentése, amely határozottan fölfelé módosította az idei és a jövő évi átlagos inflációra szóló jóslatokat, „erőteljes jelzés” arra, hogy a Monetáris Tanács rövid távon emelni fogja a kamatot. A ház szerint a közeljövőben fél százalékpontos kamatemelés várható, de a globális környezet bizonytalanságai miatt megvan a lehetősége ennél nagyobb szigorításnak is.

A Citigroup londoni elemzői is kamatemeléssel számolnak a közeljövőben, mivel szerintük ezt változatlanul „erős érvek” indokolják. A ház szerint a következő néhány monetáris tanácsi ülésen várhatók egyenként negyed százalékpontos emelések.

A Standard & Poor’s hitelminősítő által a sáveltörlésről kiadott londoni elemzés szerint „dicséretes” döntés volt a forint ingadozási sávjának felszámolása, mert ez jó eséllyel növeli a pénzügypolitika rugalmasságát, azáltal, hogy megszünteti az inflációkövetés és az árfolyampolitika közötti potenciális ellentmondást.

Ez idő szerint azonban valószínűtlen az olyan jelentős mértékű forinterősödés, amely elősegíthetné a „makacsul magas” infláció enyhítését, állt az S&P heti londoni elemzésében. A világ legnagyobb hitelminősítője ugyanebben az elemzésben aggályainak adott hangot a felmerült adócsökkentési tervek miatt, mondván: a vártnál jobb költségvetési teljesítménnyel nyert plusz mozgásteret inkább a további hiánycélok elérésének biztonsági tartalékaként kellene kezelni. A hitelminősítő szerint a „feszített” közfinanszírozási helyzet nem nyújt teret az adócsökkentésekből eredő anticiklikus gazdaságösztönzéshez.

A sáveltörlés utáni jelentősebb forinterősödést a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings sem tartotta valószínűnek londoni elemzésében. A ház szerint az árfolyamnak ugyanakkor a továbbiakban is jelentős szerepe lesz az MNB kamatdöntéseiben, tekintve az árfolyamváltozások átszűrődő inflációs hatását, és a magánszektor jelentős mértékű deviza-eladósodottságát. A Fitch szerint mindazonáltal kedvező, hogy a forintsáv felszámolásával eltűnik „a potenciálisan egymást zavaró kettős pénzügypolitikai célkövetés.”