Hargitai közölte, hogy az EBRD a Kiotói jegyzőkönyv alapján elszámolható AAU egységeket (Megállapított Kibocsátási Egységek – AAU) vásárolna, amelyeket végül az éghajlatvédelmi vállalásaival rosszul álló Spanyolország és Írország használna fel.
Az EBRD úgy kötne üzletet Magyarországgal, hogy a bevételből Magyarországnak kötelezően klímavédelemmel összefüggő, jellemzően energiahatékonysági projekteket kellene támogatnia a lakossági szektorban. Az ajánlat része az is, hogy a bank a projektekhez 40–50 millió euró hitelt kíván adni – jelezte Hargitai.
A kvótaüzlettől függetlenül az EBRD azt tervezi az idén, hogy további 60 millió eurónyi hitelt helyez ki energiahatékonysági projektekre helyi kereskedelmi bankokon keresztül, összekötve 10–15 millió eurónyi EU-s környezetvédelmi támogatás folyósításával.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi közlése szerint Magyarország mintegy 100 millió tonnányi értékesíthető vagy akár későbbi időkre tartalékolható AAU-val rendelkezik. Ez szén-dioxid egyenértékben kifejezve az a felesleg, ami a Kiotói jegyzőkönyvben vállaltak túlteljesítésével Magyarország számára várhatóan megmarad a megállapodásban szereplő 2012-es határidőig.
Az AAU egységeknek ugyanis nincsen aktuális árfolyama, szemben az európai uniós emisszió-kereskedelmében forgó EUA-egységekével. Feltételezve, hogy az AAU egységek árfolyama a jelenleg 20 euró feletti EUA-egységekét követi, illetve annál kissé alacsonyabb, akkor Magyarország kvótavagyona 2012-ig 0,8-1,7 milliárd euró közé tehető.
Magyar AAU-k iránt már a japán állam is kifejezte vásárlási szándékát, a két ország között múlt decemberben egy kötelezettségekkel nem járó keret-megállapodás jött létre. Az MTI tudomása szerint számos más ország is érdeklődik a magyar kvóták iránt, mások mellett Új-Zéland.
