2008 tavaszán a világgazdaság krízishelyzetbe került, melynek hátterében a magas és emelkedő élelmiszer-, nyers- és fűtőanyag-árak, a dollár gyengülése, az amerikai gazdaság recessziójának veszélye (vagy ténye) és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulenciák húzódnak meg. A portfolióválság hitel- majd likviditási krízisbe ment át, s pánik nélküli folyamatos bizalmatlanságot és esést okoz a pénz- és tőkepiacokon.

Mindez – a túlfűtött belpolitikai küzdelemmel együtt – nehezíti a konvergenciaprogram végrehajtását. Az árfolyam 2008 első negyedévében a korábbinál 4 százalékkal gyengébb szinten stabilizálódott, miközben a régió többi valutája erősödött. A forint árfolyama tartósan 2008 második felében erősödhet, amennyiben újabb nemzetközi sokkok nem történnek.

A GKI szerint tavalyinál gyengébb, éves átlagban 257 forint/euró kurzus valószínű. A 10 éves állampapír kamatfelára 2007 augusztusa óta 200 bázispontról 380 bázispontra ugrott, míg a többi visegrádi országé jóval alacsonyabb szintről csak mintegy 50 bázisponttal emelkedett. Vagyis az elmúlt fél évben Magyarország megítélése romlott.

A tovább javuló belső és külső egyensúly, az infláció csökkenése, a nem túl gyors bérkiáramlás és a következő évek szigorú államháztartási tervezését elősegítő, törvénybe foglalt fiskális szabályok megalapozhatják a kamatok második félévtől lehetséges csökkentését. Addig azonban időleges kamatemelés valószínű. Az év végi alapkamat a gazdaságkutató számításai szerint a tavalyival azonos szinten, 7-7,5 százalékon maradhat. Eközben az infláció az év végére 2,5 százalékponttal csökkenhet, a tavaly év végi 7,4 százalékáról 2008 végére 5 százalék környékére mérséklődik.

Az infláció 2008 átlagában 6-6,5 százalékra lassul. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára azonban tovább emelkedik: a gáz ára főleg a világpiaci drágulás miatt akár 30 százalékkal, a villamos energiáé körülbelül 10, a távfűtésé az év második felében 10-15 százalékkal emelkedhet.

Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése az OÉT által javasolt 5-7,5 százalékos sáv felső értékénél kissé magasabb, 8 százalékos, a közszféráé 7 százalékos lesz. A bruttó és a nettó keresetek növekedése között közel 1 százalékpontos eltérés várható, így idén körülbelül 6,2 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 0,5-1 százalékkal emelkednek. A nyugdíjak reálértéken 1 százalékkal nőnek. A vállalkozási szektorban a foglalkoztatás enyhén nő, a költségvetésiben csökken. A 2007 végén megemelkedett munkanélküliségi ráta az év végére 7,5 százalékra mérséklődik.

A gazdasági növekedés üteme 2008-ban is messze elmarad a többi új EU-tagállamétól. A gyorsulás az I. negyedévben még nem lesz érzékelhető. Az agrárszféra időjárási okok miatti 2007-es visszaesésének ellentételeződése csak a nyári hónapoktól lehetséges.

A közszolgáltatások és a kiskereskedelem csökkenése tavaly az első negyedév után lett markáns, így az év elején a bázis még viszonylag magas. Az építőipar újraéledését segítő EU-támogatások hatása is inkább csak a nyár elejétől várható. Ugyanakkor az iparban a romló európai konjunktúra alapján – a kedvező januári adat ellenére – inkább a tavalyi utolsó hónapok 5-6 százalékos növekedéséhez hasonló dinamika feltételezhető.

Továbbra is viszonylag kedvező fejlődés várható az üzleti szolgáltatások többségében. 2008-ban a GDP egésze 2,5-3 százalékkal, a mezőgazdaságon és a közszolgáltatásokon kívüli szektorok együttes teljesítménye 3,3 százalékkal nő. Miként a 2007. évi lassulásban, úgy a 2008. évi gyorsulásban is nagy a nem ismétlődő tényezők szerepe.