Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben. A márciusi ütem új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

Az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia az euróövezetben, úgyhogy a mostani szintek gyakorlatilag kizárják a kamatcsökkentést, amint az EKB vezetői minden adandó alkalommal meg is mondják.

Az év eleji euróövezeti gazdasági mutatók általában nem túl rosszak, az ipari termelés éves szinten elég erősen nőtt is, rácáfolva a lassulást jósló elemzői előrejelzésekre. Ezek is megerősítik, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) nincs oka csökkenteni alapkamatát, és nem is csökkentheti, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben.

Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult. Az EKB e hónap elején kiadott, új előrejelzése szerint idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben, jövőre 1,3-2,3 százalék között. Decemberben idénre 1,5-2,5 százalékot, jövőre, 2009-re 1,6-2,6 százalékot jósolt.

Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz.

Az EKB szerint az évi átlagos infláció idén 2,6-3,2 százalék között, jövőre 1,5-2,7 százalék között várható. Decemberben erre az évre 2,0-3,0 százalékra, 2009-ben 1,2-2,4 százalékra számított.

Az Európai Bizottság a maga részéről már februárban csökkentette az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését, 1,8 százalékra a legutóbbi, novemberi előrejelzésében jósolt 2,2 százalékról, az évi átlagos inflációra szóló előrejelzését ugyanakkor 2,6 százalékra emelte a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról.

Tavaly átlagosan 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben, az EU statisztikai hivatalának legutóbbi, második becslése szerint, a 2006-os 2,8 százalék után, amely hatéves rekord volt.

Valószínű, hogy a GDP-növekedés idei lassulását sem a beruházások lendülete vagy az export okozza majd keresleti oldalon az euróövezetben, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.

A kamatcsökkentésben reménykedő piaci várakozások elszakadtak a valóságtól, mondta az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja – Bundesbank elnöke –, Axel Weber nemrég, sőt, csaknem nyíltan kamatemeléssel fenyegetőzött, ha az idei béremelkedés meghaladná az inflációt. Mondta ezt annak ellenére, hogy az infláció túlnyomórészt külső eredetű az euróövezetben az energia és az élelmiszerek drágulása miatt, a lakossági fogyasztás viszont mind gyengébb, főleg Németországban, ahol tavaly egyenest visszaesett, ugyanis a bérek-fizetések reálértéke harmadik éve csökkent, de a vállalatok profitja és hitelellátása rekord ütemben nő továbbra is.

Az inflációért az EKB a jelek szerint elsősorban a bérből és fizetésből élőket akarja büntetni, pedig az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban és a harmadikban 1,6-1,6 százalékkal, az utolsó negyedévben mindössze 1,1 százalékkal volt több az euróövezet átlagában az egy évvel korábbinál. Ez messze elmaradt a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is, miközben tavaly átlagosan csak 2,6 százalékosra lassult a GDP-növekedés az euróövezetben a 2006-os 2,8 százalékról.

Ez arra vall, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés és az infláció belső forrása nem a lakossági, hanem a vállalati fogyasztás. Ezt tükrözi az M3-as pénzellátás csillagászati növekedése, éspedig a vállalatok felé mind bővebben áramló hitelek miatt, de az EKB-t ez szemlátomást nem aggasztja, mivel az energia- és élelmiszerárakat kiszűrő maginfláció tartósan 2 százalék alatt van, habár februárban 1,8 százalékra nőtt a januári 1,7 százalékról. Az EKB utolsó, hétfőn megjelent statisztikája szerint az M3-as pénzellátás februárban is még 11,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Januárban 11,5 százalékos, decemberben - felülvizsgált adat szerint - 11,4 százalékos bővülést mértek. Továbbra is a tavaly novemberi, 12,4 százalékos rekord közelében van tehát az ütem - 2007. január óta folyamatosan évi 10 százalék fölött -, messze meghaladva az EKB rég elfeledett, hivatalos tűrésküszöbét, amely éves szinten 4,5 százalékos pénzellátás-növekedést tart elviselhetőnek az inflációs kockázat szempontjából.

A magánszektornak nyújtott hitelezés növekedésének üteme kissé csökkent - februárban évi 10,9 százalékra a januári 11,1 százalékról, mert a bankközi hitelezés gyengült a "nem elsőrendű válság" miatt, és a lakossági hitelezés lanyhult: 5,8 százalékkal volt nagyobb februárban, mint tavaly februárban, a növekedés üteme kissé csökkent a januári 6,0 százalékról. A bankokon kívül azonban a vállalatoknak adott kölcsönök februárban már 14,8 százalékkal nőttek éves szinten a januári és a decemberi, 14,5-14,5 százalékos ütem után. E körben se híre, se hamva semmiféle "hitelválságnak", annak következményeit a jövőtől félő, pénzzel igen takarékosan ellátott bérből és fizetésből élők szenvedik meg.