Az újság szerint a beruházók körében növekszik az elbizonytalanodás Magyarországon. Beszámolt az elmúlt napokban történtekről, a népszavazásról, valamint arról, hogy a referendum eredményeként a kormány a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj visszavonására kényszerült.

Az újság úgy vélekedett, hogy ez utóbbi lépés ellenére a költségvetés szanálása rövid távon folytatódik. A tavalyi 6 százalékos költségvetési deficit idén a tervek szerint 4 százalékra csökken. Az említett díjak visszavonásával kieső bevételek a bruttó nemzeti termék kevesebb mint 0,5 százalékát teszik ki, a baloldali liberális kormány két évvel ezelőtt meghirdetett ambiciózus reformprogramja azonban ezáltal fokozatosan kimerül.

Ezzel összefüggésben a FAZ idézte Richter Sándort, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) szakértőjét, aki szerint a szóban forgó díjak egyfajta húzóerővel rendelkezhettek volna. A történtek által csökkentek a tartós szerkezeti reformok végrehajtásának esélyei – fogalmazott a lapnak Richter.

A reformok iráni elkötelezettség csökkenését érzékelik a nemzetközi beruházók, illetve a hitelminősítő intézetek is – állapította meg a német konzervatív napilap, utalva arra, hogy a Standard and Poor's intézet stabilról negatívra rontotta Magyarország adósosztályzati besorolását. A FAZ beszámolt arról is: a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) jövő héten nyilvánosságra kerülő éves konjunktúrajelentésében ugyancsak azt állapítja meg, hogy a beruházók körében növekszik az elbizonytalanodás a magyar konjunkturális kilátásokat illetően.

A jelentés ugyanakkor az újság szerint tartalmazza azt is, hogy a beruházási feltételek stabilak az országban. A kamarának az adott beruházási helyszín vonzóerejét tükröző, úgynevezett hangulati barométere alapján Magyarország – összesen 20 ország közül – az eddigi negyedik helyről a tizenegyedik helyre csúszott vissza. Mindennek ellenére a szervezet – amely kereken 1000 tagjával a legnagyobb ilyen jellegű, kétoldalú gazdasági egyesülés Kelet-, illetve Közép-Európában – mindeddig semmifajta tőkeelvándorlást nem állapított meg.

A nemzetközi beruházók számottevő kivonulása erős kihatással lenne a magyar gazdaságra – hangsúlyozta a FAZ, utalva arra, hogy a bruttó nemzeti termék több mint felét külföldi vállalatok állítják elő.

Többnyire az eseményeket ismertető tudósításban számolt be a magyarországi fejleményekről szerdán a liberális Süddeutsche Zeitung, valamint két üzleti-politikai napilap, a Financial Times Deutschland és a Handelsblatt is. Ez utóbbi címében hangsúlyozta: "Gyurcsány koalíciója a szociális reformokon bukott el".