Épülő irodaház Budapest belvárosában. Az árak nem követték az inflációt © Stiller Ákos

Az összesen számba vett 2600 milliárd forint értékű 6150 épület adatai alapján a legdrágább épületfaja 280 ezer forint feletti négyzetméteráron a szálloda, 270 ezer forint közelében alakult a bevásárlóközpontok és irodák költsége. Borsos a gépipari csarnokok ára is, mintegy 250 ezer forint. Ez utóbbi adat különösen ahhoz képest érdekes, hogy tíz éve kevesebb mint feleannyiba került egy ipari csarnok, mint egy bevásárlóközpont négyzetmétere.

A sportlétesítmények, a kórházak és a művelődési létesítmények fajlagos ára 220 ezer forint körül volt. Nagyjából kétszázezer forint a családi házak négyzetméterenkénti költsége. Közel ennyiért épülnek négyzetméterenként az idősek otthonai és az általános csarnokok. A hivatalok árai 2007-ben már százkilencvenezer forint alá – a 2002-es szintre – estek vissza. Megközelítette ezek árát az alapfokú oktatási intézmények költsége, ahol a piaci aktivitás is nagy. A középmezőnyben 170-180 ezer forint körül van több funkciócsoport átlaga, így a vegyes üzleteket, középfokú iskolákat, kollégiumokat, társasházakat találjuk itt. A skála alján a mezőgazdasági hűtőházak – négyzetméterenként mintegy 130 ezer forinttal – illetve a mezőgazdasági épületek, raktárak állnak, 45-70 ezer forintos fajlagos építési költséggel.

Az utóbbi egy évben az építési árak – messze elmaradva az inflációtól – mindössze 3,6 százalékkal nőttek. A bérek, építőanyag-árak és közterhek növekedését nem követte a generálkivitelezői árak növekedése. A magasépítésben 2,3 míg a mélyépítésben 6,7 százalékkal nőttek a fajlagos építési költségek. Az elemzés megjegyzi, hogy az egyes projektek megvalósulása több évig is elhúzódik, így az árindex változása is időben elhúzódva jelentkezik. Így lehetséges a magas inflációjú időszakban az alacsonyabb árszínvonal-emelkedés, illetve az alacsonyabb inflációjú időszakban a megugró építőipari árszínvonal.

Tavaly kiugró a gázvezetékek, vízvezetékek és a vasútépítés drágulása (40-70 százalék körül). Szintén két számjeggyel – 13 százalékkal – nőtt az alapfokú intézmények, a csatornák, a gépgyártó csarnokok és a bevásárlóközpontok ára. Átlagon felüli az idősek otthonainak drágulása 11 százalékkal, továbbá 9 százalékkal az általános iskolák és óvodák építési költségeinek növekedése. Ugyanakkor a többi egészségügyi épületfajta ára 10-15 százalékkal csökkent. Jelentősen csökkent a családi házakra és vegyes üzletekre fordított költség (7-8 százalék), és több mezőgazdasági épületfajta négyzetméterára is.

Négy százaléknál nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható a hivatalok és középfokú tanintézmények fajlagos költségeinél, ennek oka a központi beruházások visszafogása. A vegyes üzletek, családi házak valamint az irodák is kevesebb pénzből épülnek 3-4 százalékkal, mint az előző évben. Az infrastrukturális beruházások közül az utak felújítása zajlik 8 százalékkal kisebb költséggel, de a hulladékkezelők ára is mérséklődött.