Az amerikai ExxonMobil energiaóriás egy bonyolult ügylet keretében kivásárolja a Makó-árok I. nevű, a korábbi hírekben nagyon reményteljesnek minősített gázlelőhely nagy részét a jelenlegi tulajdonostól, a kanadai bejegyzésű Falcon Oil&Gastól, illetve annak magyar leányvállalatától, a TXM Kft.-től - jelentették be az érintettek a Népszabadság értesülései szerint.

A terület 75 százalékán mostantól az ExxonMobil egyik leánycége folytathatja a kutatásokat, s ezért 25 millió dollárt fizet a Falconnak. A telek 25 százalékán a TXM saját technológiájával kutat tovább szénhidrogének után. Az ExxonMobilnak eladott rész jogilag csupán 67 százalékban lesz az amerikaiaké, 33 százalékot a Falcon megtart magának. Mindezért cserébe az ExxonMobilnak további feltételeket kellett vállalnia. Eszerint az - időben nem részletezett - első fázisban 50 millió dollárt kell a helyszínen a kutatásokba fektetnie. Ha ezután reménytelennek ítéli a helyzetet, s levonul, tulajdonrésze visszaszáll a Falconra. Ha marad, további 100 millió dollárt fizet a kanadai cégnek, a második fázis munkálataira pedig még 50 millió dollárt költ. Ha ezután sem akar túladni a gázmezőn, részesedését újabb 75 millió dollárral válthatja meg a Falconnál.

Az ExxonMobil kikötötte magának a jogot arra, hogy a Molnak eladhassa részesedésének felét. A számos hazai olaj- és földgázlelőhelyet működtető magyar társasággal - amely tegnap lapunknak nem nyilatkozott - a Falcon közvetlenül is tárgyalt, de az a jelek szerint nem vezetett eredményre. A Mol és az ExxonMobil tavaly kötött egy együttműködési megállapodást közelebbről meg nem nevezett lehetséges hazai szénhidrogén-kutatásokra, amelyről mindmáig konkrétumok nem derültek ki.

A makói körzetben koncessziós szerződés alapján a kanadai Falcon, illetve a TXM végezhet szénhidrogén-kutatásokat. Ez Magyarországon évtizedek óta bevett gyakorlat: a kutatások hatalmas kockázatát és költségeit csak nagyvállalatok képesek vállalni. Így a lehetséges lelőhelyek nagy részén ma is a Mol, illetve külföldi vállalatok vannak jelen. Mindazonáltal az elmúlt évtizedek nem hoztak különösebb jó hírt e tekintetben: szinte kizárólag csak a készletek csökkenéséről, a kutatások gyér eredményeiről érkeztek a hírek.

Tavaly év elején érkezett a szenzációs hír, hogy a makói térség mélye becslések szerint 600-1000 milliárd köbméter gázt rejt. A szám önmagában hatalmas: a magyar fogyasztás évente 14 milliárd köbméter. Egyetlen probléma akadt vele: hogy a feltételezett készletek zöme 3-6 kilométerrel a földfelszín alatt található. Bár kitermelésére ma gazdaságos technológia nem áll rendelkezésre, tény, hogy az energiaárak viharos emelkedésével egyre többet érdemes befektetni a kutatásba. A Falcon is ezért jelent meg a területen. Mindenesetre a bejelentés nyomán sajátos médiahullám kerekedett, sokan hamar energia-nagyhatalmi tervek szövögetésébe kezdtek, sőt magyar sámánok a Szent Korona számára jelképesen le is foglalták a területet, kifejezve a befektetői szerződések megsemmisítésének vágyát is. Bányamérnökök már akkor úgy vélték, hogy kellő óvatossággal kell kezelni a bejelentést.

Szabó György, a TXM ügyvezetője lapunknak tavaly januárban azt mondta, hogy fél év múlva mondhatják meg teljes bizonyossággal, milyen mértékben nyerhető ki a földgázkincs. Szó esett arról is, hogy tavaly áprilisra a torontói tőzsdén jegyzett Falcon részvényeit bevezethetik a budapesti parkettre.

Máig egyik bejelentés sem történt meg. Szabó ezzel kapcsolatban tegnap lapunknak leszögezte, ez idő alatt sem tétlenkedtek, folytatták a kutatásokat. Ennek eredménye az is, hogy az ExxonMobil be kíván fektetni a területen. De a TXM önmagában is erős, hiszen a tulajdonában maradó területen saját tőkéből - más forrásokból származó információink szerint mintegy 50 millió dollárból - folytatják a munkát. A kitermelhető készletek mennyiségének meghatározására most már nem kívánt konkrét céldátumot megjelölni. Hozzátette, a Falcon nem tett le a magyar tőzsdei bevezetésről sem. Annak eddig adminisztratív akadályai voltak, de a megjelenésnek immáron szintén nincs határideje.