A márciusi végleges pénzforgalmi hiány 325,9 milliárd forint volt, némileg kisebb a prognosztizált 344,5 milliárdnál. Az államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya 286,9 milliárd forintot tett ki, a tb-alapok 43,2 milliárd forint deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapoknál 4,2 milliárdos többlet alakult ki.

Az államtitkár megemlítette, hogy márciusban az adóbevételek a tervezettnek megfelelően alakultak, ugyanakkor a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok némileg, az elkülönített állami pénzalapok pedig jóval kevesebbet költöttek a vártnál.

Az első félévre a Pénzügyminisztérium 803,3 milliárd forint hiányt prognosztizál, ami a GDP 2,9 százaléka.

Az éves pénzforgalmi államháztartási előrejelzésen nem változtatott a PM, a hiány továbbra is a GDP 4 százalékával egyenlő, összege 1098 milliárd forint. (A korábbi hiányprognózis 1099,6 milliárd forint volt.) Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy az első negyedévi, a vártnál 60 milliárddal kedvezőbb egyensúlyi helyzet az év végi hiányban nem érződik majd.

Ennek egyik oka, hogy a szaktárca kalkulációja szerint az állampapírpiaci hozamok emelkedése miatt az idei kamatkiadások 53 milliárd forinttal meghaladják majd a tervezettet, amiből 30 milliárd forintot már korábban beterveztek, most ezt további 23 milliárddal kellett megtoldani – mondta Keller László. Emellett 1,1 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány a közelmúltban, ami 30 milliárd forintos többletkiadást eredményez – tette hozzá.

Ebben az évben a bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi 1,3 százalék után idén 2,4 százalékkal nő, ezen belül  a beruházok várhatóan 4 százalékkal bővülnek – ismételte meg a tárca makrogazdasági prognózisát az államtitkár.

A kormány a BKV-val kötött megállapodása szerint évente több mint 50 milliárd forint támogatást nyújt – felelte egy kérdésre az államtitkár, idén például 32 milliárd forint normatív támogatást és 21 milliárd forint árkiegészítést ad a költségvetés.

A kormány ugyanakkor kész tárgyalni a főváros vezetésével, s amennyiben csütörtök délután a PM megkapja a tárgyaláshoz szükséges anyagokat, akkor szombat reggel tárgyaló asztalhoz tud ülni a PM a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára a fővárosi önkormányzat vezetőivel – jelezte a várható menetrendet Keller László.

A versenyszférában bekövetkezett első két havi bruttó átlagkereset 12,1 százalékos, illetve a rendszeres kereseteket kifejező 9,6 százalékos növekedési ütem nem ad okot az aggodalomra – felelte egy kérdésre Kovács Álmos. A szakállamtitkár szerint a bérstatisztika "rendkívül zajos", s a növekedés egyik oka a 2008 januárjában életbe lépett minimálbér-és bérminimum emelés lehetett. Kovács Álmos úgy látja, hogy az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban (OÉT) létrejött 5-7,5 százalékos béremelési ajánlás felső határa körüli béremelkedés valósulhat meg 2008-ban a versenyszférában.