A szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2007-ben 65 százalékkal bővült, ami elmarad ugyan az előző évek 100 százalék feletti bővülésétől, ám az állományt tekintve továbbra is igen jelentős növekedés – állapítja meg a Magyar Bankszövetség online hírlevelében publikált elemzése.

A magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyonának jelentős része saját tulajdonú ingatlanban testesül meg, ennek aránya nemzetközi viszonylatban is magasnak számít. Ebből a helyzetből logikusan adódik, hogy a háztartások finanszírozásának leginkább kedvelt formája a szabad felhasználású jelzáloghitel.

Az NBK szerint a lakosság hitelállománya tavaly úgy emelkedett, hogy azzal sem jövedelme, sem vagyona, de még fogyasztása sem tartott lépést. Ezt azzal támasztja alá, hogy a reálkeresetek 2007-ben az előző évhez képest 4,8 százalékkal csökkentek, miközben a háztartások fogyasztása is visszaesett 2,1 százalékkal. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk a közösségi és egyéb nonprofit forrású fogyasztás csökkenését, ezektől megtisztítva a lakosság fogyasztása mindössze 0,3 százalékkal csökkent.

A lakosság bruttó pénzügyi vagyona (23,9 ezer milliárd forint) 2007 végén 10 százalékkal volt magasabb, mint 2006-ban. A tartozások 8,1 ezer milliárd forintot tettek ki a tavalyi év végén, ami 20 százalékkal haladta meg az előző évi szintet – állapítja meg az elemzés. A 2007. évi bruttó pénzügyi vagyonnövekmény alapvetően a részvények, értékpapírok átértékeléséből adódott.

Az NBK szerint nem zárható ki, hogy a fenti hitelek egy része az egyszerűbb lebonyolítás miatt ténylegesen is lakáscélú volt, de a lakások értékesítésének piacán az elmúlt évben számottevő növekedés nem volt tapasztalható. Az adatok inkább arra engednek következtetni, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek alapvetően fogyasztási célú kiigazítást szolgáltak, s enélkül 2007-ben a lakossági fogyasztás várhatóan még jobban visszaesett volna. Ezt támasztja alá az is, hogy a keresetek sokkal erőteljesebben csökkentek a fogyasztásnál.

Amennyiben a jelenség nem állandósul, s nem egy öngerjesztő eladósodási spirálba fordul át, még pozitívnak is tekinthető, mert a lakosságnak ezáltal sikerült a megszorításokból adódó negatív hatásokat csökkenteni, ami a gazdaságra is biztosan pozitívan hatott – állapítja meg az elemzés.

Az NBK szakértői úgy vélik: sokkal jelentősebb hosszú távú kockázat a lakossági fizetőképesség megítélhetőségének kérdése. A tavaly növekvő adósságállomány mellett nagyon jelentősen csökkentek a kimutatott reálkeresetek, ami a lakosság fizetőképességének romlását vetíti előre (ezt a bankok pénzügyi kimutatásai egyelőre ilyen mértékben nem igazolják vissza).

A jelenlegi helyzetben a legnagyobb kockázat a bizonytalansági tényező, ami abból adódik, hogy ténylegesen nem ismert a lakossági hitelvevők "hitelterhelhetőségének határa" sem az adósságállomány, sem a jövedelem oldaláról. Amíg a teljes listás adósság-nyilvántartás meg nem valósul, addig erre nem is nagyon lesz esély – állapítja meg az elemzés.