A tanácskozáson részt vett Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, valamint a BKV felsővezetői.
   
Az idei tőkepótlás forrása előfinanszírozás, amelynek a módját még keresik - válaszolta Keller László. Demszky Gábor hozzátette: elképzelhető például fővárosi vagyonelemek értékesítése, amelyek bevételéből autóbuszokat lehetne vásárolni. Demszky beszámolt arról, hogy a BKV-nak legalább 5-6 milliárd forintra volna szüksége a műszaki színvonal fenntartásához és ugyanannyi a fejlesztésekre. Keller és Demszky is hangsúlyozta, hogy a BKV nincs likviditási válságban, fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja.
   
A főváros azt javasolta a kormánynak - számolt be erről Demszky Gábor -, hogy az infláció mértékével visszamenőlegesen emelje meg az állami normatív támogatást, és akkor a főváros is azt teszi az erre az évre előirányzott 9,71 milliárd forint tőkepótló támogatással. Az állami normatív támogatás idei előirányzata 32,198 milliárd forint. Keller László közölte: erre nincs lehetőség, de a kormánynak nem is állna szándékában a támogatás visszamenőleges emelése. Az államtitkár külön kiemelte, hogy a konvergenciaprogramba nem fér bele a BKV-nak nyújtott normatív támogatás növelése. Hangsúlyozta azt is, hogy ugyanakkor a kormány érdeke is az, hogy a fővárosnak és agglomerációjának világszínvonalú tömegközlekedése legyen.
   
A most megkezdett megbeszélés folytatásaként tisztázzák azt, miként lehet megteremteni a jogszabályi feltételeit annak, hogy a tömegközlekedési szolgáltatás megrendelőit bevonják a közlekedési vállalatok finanszírozásába. Erre a témára munkacsoportot alakítanak. Demszky Gábor bizakodásának adott hangot, hogy az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat még az idén a parlament elé kerül. 
   
A további tárgyalásokon tisztázzák: miként lehet pontosan regisztrálni a közlekedési szolgáltatás igénybevevőit, és milyen viszonyban van a költségvetésben rögzített árkiegészítés az ingyenes és kedvezményes szolgáltatás igénybevételével. 
   
A pénzügyminisztériumi államtitkár és a főpolgármester beszámolója szerint a megbeszélésen áttekintették a BKV 2003. évi konszolidációja óta eltelt időszakot. Keller László szavai szerint a rövid távú megoldásokban azonos a kormány és a főváros álláspontja, de hosszú távon tisztázni kell a közszolgáltatáson belül a kormány, a főváros és a megrendelők szerepét.
   
Újhelyi István felhívta a tárgyaláson résztvevők figyelmét arra, hogy a főváros és a kerületek jelenlegi viszonya kódolja a folyamatos finanszírozási válságot, ami hatással van a fejlesztéspolitikára és a közszolgáltatásra is. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatok és a kormányzat egyeztető fóruma munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy nyárra készítsen javaslatot a viszony megváltoztatására. 

Demszky Gábor  a BKV dolgozóinak esetleges újabb munkabeszüntetését firtató újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a munka világával kapcsolatos minden követelést teljesítettek: az erre az évre jóváhagyott 7,5 százalékos béremelés az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának felső határa. Ezen kívül a társaság nem hajtja végre a tervezett 300 fős létszámleépítést, nem szüntet meg garázst, az úgynevezett paraméterkönyv elkészítésébe pedig bevonják az érdekképviseleteket. 

A főváros összeállítása szerint egyébként a BKV dolgozóinak havi átlagbére 2007-ben 9,6 százalékkal, 234 334 forintra nőtt, míg a nemzetgazdasági átlag nyolc százalékos éves növekedés mellett 185 004 forintot tett ki. 
   
Érzékeltetve a MÁV és a BKV állami támogatása közötti különbséget, a főváros összeállítása szerint a BKV-nál egy utaskilométerre mindössze 6 forint állami támogatás jut, míg a MÁV esetében ez 20 forint. A MÁV 2007-ben például 5,7 milliárd forintot igényelhetett vissza a gázolaj jövedéki adójából, a BKV egy fillért sem. A MÁV utasai a személyszállítás költségének 23 százalékát fizetik meg, a BKV utasai pedig a 43 százalékát.

Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője elmondta, ha nem kapnak garanciát az érdekképviseletek, hogy a tulajdonos rendezi a BKV Zrt. finanszírozási problémáit, akkor készek a többnapos munkabeszüntetésre is.
   
A szakszervezetek csak ebben az esetben látják biztosítottnak, hogy nem kerül sor telephelybezárásra, leépítésre, elbocsátásra és a munkakörülmények további romlására. A paraméterkönyv visszavonása is a követelések közé tartozik, mivel 2007. december 14-én úgy állapodtak meg a munkáltatóval, hogy a járatritkítási tervezetet közösen alakítják ki; "nem ez történt, így a paraméterkönyv tervezetet vissza kell vonni, és egy újat készíteni az érdekképviseletek bevonásával" - mondta Nemes Gábor.