A GKI tanulmánya szerint a magyar termékárak emelkedését a dollár várható gyengülése tompítja, így a benzin áránál 10 százalék feletti, a gázolajénál 20 százalék körüli éves átlagos áremelkedés várható.

A földgáz magyar árváltozását az importárak, az árfolyam és a politika befolyásolja. A várható 30-40 százalék körüli importár-emelkedést a dollár gyengülése 15-25 százalékos emelkedésre mérsékli. A GKI szerint, ha nem számolunk a teljes gázszolgáltatás költségének emelkedésével, akkor ekkora emelés szükséges ahhoz, hogy a magyar gázárak ne maradjanak el lényegesen a nemzetközi tendenciáktól.

Az év eleji és az április eleji áremelés eddig mintegy 11 százalékot jelentett a gáz, és összesen 13 százalék körüli emelkedést az egész gázszolgáltatás szintjén. Így az év második felében várhatóan szükséges lesz megismételni az első féléves emelési mértékeket.

A fenti emelések a lakosság szintjén még jelentősebbek, mivel az év elején tovább szigorodott a gázártámogatási rendszer, amely a támogatottak köréből, vagy a támogatható mennyiség mértékéből kikerülőknél további áremelkedést okozott.

A tanulmány szerint a GKI 2008-ra a földgázfelhasználás kisebb növekedésére számít, elsősorban amiatt, hogy az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, időjárási okok miatt a felhasználás nagyobb volt. A kutatók a további hónapokra, átlagos időjárást feltételezve, a lakossági fogyasztásnál stagnálásra, esetleg kisebb csökkenésre számítanak, míg a villamosenergia-termelési célú felhasználásnál 4 százalék körüli éves növekedést feltételeznek.

A tanulmány szerint az idei év rendkívül fontos a gázszektor jövőbeli helyzetének alakulása szempontjából. Várhatóan az új gáztörvény elfogadására még az idén sor kerül és talán jövő év elejétől-közepétől teljesen megnyílik a piac. A piacnyitástól lényeges, érdemi változást a GKI nem vár a verseny tekintetében, mivel a nagykereskedelem és régiós szinten a kiskereskedelem is rendkívüli módon koncentrált.

Ugyanakkor a gázpiac megnyitásával jelentős áremelést valószínűsít a GKI, mivel jelenleg a világpiaci költségek és a magyar fogyasztói ár között számottevő különbség van. Ezen túlmenően a kormányzatnak növekvő az adóssága a nagykereskedővel szemben, a nem teljes mértékben érvényesített áremelések miatt.

A tanulmány emlékeztet arra, hogy a 2007. évi energiaszükséglet összességében csökkent, a 2006. évi 1152 petajoule-ról (pj) 1020 pj-re. A nem termelő szféra energiafelhasználása több mint 3 százalékkal, ezen belül különösen a lakossági energiafogyasztás esett vissza látványosan. A lakossági energiafogyasztás erőteljes mérséklődése mögött – például a lakossági gázfogyasztás 2007-ben mintegy 0,5 milliárd köbméterrel volt kevesebb, mint az előző évben – a földgáz árak jelentős emelkedése és a földgáz támogatási rendszer radikális átalakítása is fontos alakító tényezőként említhető.

Az idén átlagos - a 2007. évinél valamivel kedvezőtlenebb időjárást feltételezve – a gazdaság várható teljes primer energiaigénye 1130 pj-re növekszik, ami nem egészen 1 százalékos energiaszükséglet növekedést valószínűsít. A termelőszféra energiaszükséglete 2008-ban érdemben nem változik, átlagos időjárást feltételezve  azonban a fűtési célú energiafelhasználás valószínűleg növekvő energiaigényeket jelent - áll a tanulmányban.

A GKI elemzése szerint a kőolaj-ár körüli bizonytalanságok tovább erősödtek és a 2008 első negyedéves hordónkénti 95 dollárra tehető átlagár az év hátralévő részében aligha csökken érdemlegesen. A 2008 áprilisi prognózisok már 105 dolláros éves átlagárakat valószínűsítenek. Az energiahordozók 2008. évi eddigi és az év hátralévő részében várható áremelkedése tehát nemcsak közvetlenül nehezíti és lassítja a magyar infláció kívánatos mérséklését, de a termékek és szolgáltatások költségeit is növeli, közvetetten tehát erős inflációs nyomást generál.

Mindezek alapján a GKI a piacra ható tényezőket és az első negyedéves árakat figyelembe véve 95-105 dolláros éves átlagos olajárat (Brent-típusú) vár erre az évre.

A GKI úgy véli, hogy 2008-ban a magyarországi motorikus célú benzinfogyasztás alig emelkedik, mivel a lakossági fogyasztás csak lassan bővül, a reálkeresetek stagnálnak és az üzemanyagárak tovább emelkednek.

A kutatók szerint a gázolaj iránti kereslet vélhetően gyorsabban növekszik, mint 2007-ben. Egyrészt a GDP növekedése 2008-ban kissé gyorsul, ezzel összefüggésben pedig a szállítási igények is emelkednek: 2007 második fele óta az idén márciusig a gázolaj ára több mint 50 százalékkal nőtt, míg a benzin ára csak mintegy 20 százalékkal, a kőolaj ára pedig 35 százalékkal emelkedett.

A kutatók szerint 2007-ben 1,3 százalékos gazdasági növekedéshez 2,1 százalékos villamos-energiafelhasználás párosult. Miután a villamos energia ára 2007-ben az átlagos inflációnál gyorsabban emelkedett, így a villamosenergia-költségek a termelés és a fogyasztás költség-összetételében érezhetően megnövekedtek: így 2008-ban a gazdasági növekedés 2,5 százalékos várható növekedéséhez a villamosenergia-fogyasztás mintegy 2 százalékkal bővül.

Az elemzés szerint a 2008. január elsejével bekövetkezett, összességében 20-25 százalékosra tehető, de a versenyszféra számára 35-40 százalékos villamosenergia-árnövekedés, a termelő szféra versenyképességét és jövedelmezőségét igen kedvezőtlenül befolyásolja. A 2008. évi drasztikus áremelkedés az ipar költségszintjét legalább 1 százalékponttal növeli.