Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az inflációs előrejelzések azonban folytatták a trendszerű emelkedést és a felmérésből most először látszik, hogy az elemzők többsége szerint az MNB és a kormány még 2010-ben sem érik el a három százalékos inflációs célt.
A Magyar Nemzeti Bank az elemzői várakozások szerint hétfőn negyed százalékponttal emeli kamatait és ezzel be is fejezi a monetáris szigorítást – derült ki a Reuters havi felméréséből. Elemzők szerint a forint májusi erősödési hulláma az előző havinál még szorosabbá teheti a szavazati arányt a kamatokról döntő Monetáris Tanácsban. Az inflációs előrejelzések azonban folytatták a trendszerű emelkedést és a felmérésből most először látszik, hogy az elemzők többsége szerint az MNB és a kormány még 2010-ben sem érik el a három százalékos inflációs célt.
A körkérdésben szereplő 25 elemző közül 17 jósolta, hogy hétfőn újabb negyed százalékponttal 8,5 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot hétfőn a Monetáris Tanács, és csak nyolcan várnak változatlan alapkamatot. Ezzel a márciusban kezdődött monetáris szigorítás összesen egy százalékponttal vinné fel a jegybanki kamatszintet.
A többség szerint egy hétfői kamatemelés az utolsó lenne a márciusban kezdődött monetáris szigorítási ciklusban. A májusi kamatemelés utánra várt többhónapos szünet után az elemzők többsége szerint még ebben az évben elkezdheti kamatai lefaragását az MNB: ezt 14 elemző jelezte előre, miközben öten arra számítottak, hogy az első kamatcsökkentésre csak jövőre kerül sor.
A bank szakértői stábja a kamatdöntéssel egy időben publikálja az inflációs jelentést, és ebben 2009-re még az előző jelentésben szereplő 3,6 százaléknál is magasabb átlagos inflációt jelezhet előre. Már a 3,6 százalékos szám is meghaladja a három százalékos inflációs célt. Sőt, a konszenzus szerint az infláció még 2010-ben is magasabb lesz a három százalékos MNB-kormány célnál: 3,4 százalék erre az évre 6,2 százalékos átlagos inflációt vetít előre a felmérés, bár a konszenzus szerint májusban az éves infláció nem csökken tovább az áprilisi 6,6 százalékos szintről.
A forint erősödése, amelyet a februárban eltörölt lebegtetési sáv széléhez közeli opciós pozíciók kiütése is hajtott, akár folytatódhat is, de az elemzők többsége szerint a magyar fizetőeszköz árfolyama az euró ellen nem marad meg tartósan a sáv széle, 240 közelében. A konszenzus június végére 245-ös szintet mutat, az év végére pedig 250-et, ugyanannyit, mint egy hónappal ezelőtt. Az év végi előrejelzések azonban továbbra is nagyon széles sávban szóródnak, 242 és 275 között.
A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések arról tanúskodnak, hogy a kínálati oldalról az elemzők nem számítanak lényegesen nagyobb inflációs nyomásra, bár előrejelzéseik többhónapos csökkenés után némileg emelkedtek, miután az első negyedéves növekedés 1,6 százalékos üteme némileg meghaladta az 1,25 százalékos előrejelzést. Erre az évre 2,2 százalékos növekedést lát előre a konszenzus, kéttizeddel többet, mint egy hónapja, a jövő évre pedig 3,1 százalékot (egytized százalékpontos emelkedés). A növekedés üteme a konszenzus szerint már a második negyedévben gyorsulhat kissé, 1,8 százalékra.
