Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában is védelmet követelnek a határövezetben „jóhiszeműen” mobilozók vagy adattovábbítók számára a fogyasztóvédelmi szervezetek. Szerintük a mobilhasználók nem tehetnek arról, ha készülékük feltűnés nélkül egy külföldi telefontársaság vételi körzetébe kerül, s ezért a belföldi beszélgetés egyszeriben külföldinek minősül. De most bíróság is kimondta a felperes One nevű társasággal szemben, hogy az ügyféllel kötött szerződésében nincs olyan kitétel, amely a belföldi területről szándékosan történő külföldi beszélgetésre vonatkozna. Magyarán nem az ügyfél feladata ellenőrizni, hogy készüléke „tilosba lépett”, a rendszeren belül maradásról a telefontársaságnak kell gondoskodnia.
Az osztrák mobiltelefon-társaságok eddig csak írásos figyelmeztetésekben tájékoztatták a határmenti lakosokat a „csapdaveszélyről”, s szólították fel őket, hogy a készülékük monitorján figyeljék a kijelzést, ott ugyanis látható, hogy éppen melyik mobiltársaság üzemel. Konkrétan egyébként a magyar határ közelében történt az „átkapcsolás”, az ügyfél a nem várt tetemes, 300 eurós összeg kifizetését tagadta meg, arra hivatkozva, hogy egy pillanatra sem lépte át Ausztria határát.
A bécsi kerületi bíróság döntése kommentárok özönét indította el; volt, aki arra hivatkozott, hogy 30 kilométer távolságra volt Csehország határától, mégis cseh szolgáltatók „hálózatába” került, mások azt taglalták, hogy technikailag mennyire egyszerű lenne a készülékeket úgy beállítani, hogy azok kvázi maguktól figyelmeztessenek az átlépés veszélyeire.
Földvári Zsuzsa/Bécs
