A belga, a luxemburgi és a holland kormány a legmagasabb szinten egyeztetett az ügyben a hét végén, bevonva az Európai Központi Bank elnökét és az Európai Bizottság versenyügyi felelősét is. Az euróövezetben a Fortis banké az első nagy válság a hullámokban több mint egy éve gyűrűző nemzetközi pénzpiaci krízis keretében, a bank ügyében hozott döntések ezért bizonyos szempontból precedensértékűnek minősíthetők.
A vasárnap éjjel született döntés értelmében mindhárom állam közel felerészben (49 százalékban) felvásárolja a bank ott meglévő tulajdonát. A bank minden bizonnyal eladja érdekeltségeinek egy részét, köztük mindenekelőtt a holland ABN Amrótól tavaly megvásárolt – főleg biztosítói – tevékenységeket.
A Fortis részvényei a múlt héten kezdtek meredek zuhanásba, a hét második felében már komoly válságjelenségek mutatkoztak az intézetnél. Elemzők azonban egyetértenek abban, hogy 85 ezer fős foglalkoztatottjával a bank túlságosan nagy ahhoz, hogy engedjék csődbe menni. A cég papírjai csak pénteken mintegy 12 százalékkal, 14 éves mélypontra zuhantak. Január óta a részvények értéke több mint kétharmaddal csökkent. A jelenlegi részvényárakat tekintve a csoport teljes piaci tőkeértéke 14 milliárd euró körül van, de a vállalatirányítók szerint ez nem reális. A cégvezetés egyébként a 700 milliárd dolláros amerikai csomagterv elfogadásával kapcsolatos tengerentúli piaci bizonytalanságokat okolta a Fortis-részvények zuhanásáért.
Hétfőn a papírok már enyhén emelkedtek. Pénteken Filip Dierckx személyében új vezérigazgatót neveztek ki a bank élére. A pénzintézet magánvásárlókat is keresett, de érdemi ajánlattal eddig senki nem jelentkezett. A belga kormány már korábban jelezte, hogy a befektetőknek nem kell nyugtalankodniuk, nem veszítik el pénzüket. A bank klienseinek körében eddig nem alakult ki pánik, a fiókokat nem rohamozták meg. Magyarországon a Fortis önálló fiókkal rendelkezik, és lízingcégeket is felvásárolt.
