A nyugat-ukrajnai látogatáson tartózkodó tárcavezető Csernyivciben kifejtette: az ukrán termelésszerkezet sajátosságai miatt a válságot ugyan leginkább az ipari termelés szenvedi majd meg, ám nem szabad elfelejteni, hogy Nyugat-Ukrajnában a foglalkoztatottak többségének tevékenysége az importból származó termékekhez és árukhoz kötődik, miközben az ország kereskedelmi hiánya 15 milliárd hrivnya (450 milliárd Ft). Ezért szerinte a válság elleni intézkedések elsősorban az import korlátozására fognak irányulni, és ez hátrányosan érinti majd a kiskereskedőket, az árubehozatallal foglalkozó vállalkozókat.

Papijev elmondása szerint történelmileg úgy alakult - és ebben nem Nyugat-Ukrajna a hibás -, hogy a nyugati megyék, beleértve a járásokat és városokat, állami támogatásra szorulnak, és a költségvetési szférában foglalkoztatottak bérének és a nyugdíjaknak átlagosan a felét tudják csak saját forrásból előteremteni, a hiányzó részt a központi költségvetésből és nyugdíjalapból folyósítják számukra. Ha a válság visszaveti a keleti megyéket, akkor csökkennek befizetéseik a központi költségvetésbe, és előfordulhat, hogy a nyugati megyékben - elegendő dotáció hiányában - kérdésessé válik még a költségvetési dolgozók bérének a kifizetése is, mondta a miniszter.