Felfalusi Péter ügyvezető igazgató szerint a fedezetlen hiteleken belül a rossz hitelek aránya a jelenlegi 4-5 százalékról 6-7 százalékra is felmehet 2009-ben, s a válság várhatóan eléri majd az ingatlanfedezetes hiteleket is, amelyeknek a mostani 1 százalékkal szemben 2-3 százaléka is bedőlhet. Az igazgató a közlekedési, a közüzemi és a hírközlési szolgáltatások területén is a hátralékok növekedésére számít.
Felfalusi úgy véli, hogy eddig csak a pénzügyi válság hatásait éreztük, a gazdasági válság még előttünk van. A recesszió elkezdődött, de hogy mikor ér véget, az jelentősen függ attól, hogy a hitelezés mikor áll helyre valamilyen szinten. A bankok óriási tőkét veszítettek el, s most a veszteség 12,5-szeresével kevesebb hitelt tudnak kihelyezni, mint korábban. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt 10-12 évben megszokott mértékű gazdasági növekedés már nem tud helyre állni rövid, és középtávon sem.
A devizahitelezés komoly forintkeresletet teremtett az elmúlt években: a 400 milliárd forintnyi törlesztés negatívan, a 800-1000 milliárd forintnyi új hitelfelvétel erősítőleg hatott a forintra. A devizahitelezés azonban ezután nem lesz olyan mértékű, ami a forintot erősen tudná tartani, a svájci frank alapú hitelezés ugyanis eltűnt, s az euró alapú is visszafogott – mondta Felfalusi Péter.
Az ügyvedzető szerint az őszi forintgyengülés számításai szerint 30-50 százalékkal emelte meg a háztartások törlesztő részleteit. Ha 50 százalékos eladósodottsági mutatóval és átlagosan 50 ezer forintos törlesztő részlettel számolunk, egy átlagos háztartást 10 ezer forinttal sújtott a törlesztések emelkedése. Három százalékos inflációt feltételezve, s figyelembe véve, hogy a reálbér-kiáramlás 3 százalékkal mérséklődni fog az elbocsátások, a bónuszok és a 13. havi bér csökkentése miatt, egy átlagos háztartás elkölthető jövedelme 7-8 százalékkal fog szűkülni.
A rossz hitelek aránya jelentősen emelkedni fog. Az Intrum Justitia az idén várhatóan több mint 20 milliárd forintnyi rossz követelést vásárol, aminek a 85 százaléka banki kinnlevőség. Tavaly 11,5 milliárd forintnyit vett, aminek 60 százaléka volt banki követelés. A forgalom – az új tendenciákat jelezve – most decemberben emelkedett jelentősen, 7-8 milliárd forinttal, addig arra számítottak, hogy a követelésvásárlás az előző évi szintet csak minimálisan haladja meg.
Az eddigi behajtási tapasztalatok alapján az áruhitelek bedőlése emelkedik leginkább, ezt a hitelkártya-követelések és a gépjárműhitelek követik. Amíg a beruházási célú hitelek bővültek, nem volt probléma, három-négy éve azonban a fogyasztási célú hitelek emelkednek, ami most visszaüt – mondta Felfalusi Péter. Hozzátette: várhatóan a közlekedésben és a hírközlésben is emelkedni fog a hátralék, aminek hatására bővülni fog a pre paid (előre fizetett) kártyák használata, az internet szolgáltatások terén pedig kisebb sávszélességű (ezáltal olcsóbb) szolgáltatásokat választanak a fogyasztók.
Az igazgató arra számít, hogy a fogyasztási szektorban a 0-90 nap közötti tartományban jelentősen megnő a kinnlevőség állomány (a bankok és a szolgáltató cégek 90 nap után mondják fel vagy korlátozzák szolgáltatásaikat). A jövő év közepétől pedig, amikor a munkanélküliség emelkedésével sokan elvesztik fizetőképességüket, a 90 napon túli kinnlevőség is emelkedni fog. Felfalusi Péter különösen a hírközlés területén vár nagy növekedést.
Az üzleti szektorban sem jobbak a kilátások (Oldaltörés)
Az üzleti szektorban sem jobbak a kilátások: sok vállalkozás csődbe megy - mondta az igazgató. A multik leállása a beszállítókat is komolyan érinti, fizetőképességük emiatt romlani fog, egyre gyakoribb lesz a késve fizetés. A banki szektor ugyanakkor visszafogja a finanszírozást, vagy csak forintfinanszírozást kínál, amit a cégek nem tudnak kigazdálkodni. A vállalatoknak eddig 2,5-3 százalék közötti leírási veszteséget kellett elszenvedniük mások nem fizetése miatt, ami nem jelentett komoly problémát. Most azonban az óvatosság követelménnyé válik: már nincs biztos partner - jelentette ki az igazgató. Hangsúlyozta: a cash flow management miatt a cégeknek ezután sokkal többet kell követeléseikkel foglalkozniuk.
Az Intrum Justitiának jelenleg mintegy ezer vállalati ügyfele van. A követeléskezelő cég tapasztalatai szerint az előrelátó cégek egyre korábbi fázisban - az eddigi 90 nap helyett 30-60 nap között adják át a követeléseket, ugyanis minél "frissebb" és minél alacsonyabb értékű egy követelés (minél kevesebb "büntetés" rakódott rá), annál könnyebb érvényesíteni.
Hogy a behajtások sikeressége milyen lesz, nem tudni. Az igazgató szerint, amíg valamennyire fizetőképes valaki, általában azt a tartozást egyenlíti ki, amellyel kapcsolatban a legtöbb impulzus éri, például a legtöbb felszólítást kapja (a vállalati szektorban is). Míg azonban Finnországban a fizető adósok 70 százaléka általában már az első felszólító levélre fizet, Magyarországon ez csak 15 százalékról mondható el. Ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni a követeléseket – hangsúlyozta Felfalusi Péter. Hozzátette: az Intrum Justitia tavaly novemberben vezette be a vállalati szférában a szolgáltatási szint garanciát, ennek köszönhetően a megbízók végigkövethetik a követelések sorsát.
Az igazgató elmondta: lobbi tevékenységbe kezdtek a követeléskezelés szabályozásának kialakítására. A behajtó cégek ugyanis külföldön a követelés értéke mellett saját költségeik megtérítését is követelhetik, aminek mértéke jellemzően a követelés 10 százaléka (de minimum 40-50 euró). Magyarországon jelenleg sikerdíjas konstrukcióban dolgoznak, aminek következménye, hogy a behajtási költségeket a jól fizető ügyfelek fizetik meg.
