Novemberben a legnagyobb ütemben csökkent az infláció a közös statisztika 1997-es kezdete óta. Előzőleg, októberben stagnáltak a fogyasztói árak az euróövezetben az előző hónaphoz képest, és 3,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly októberben. Szeptemberben 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Az egész EU-ban novemberben átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben. Októberben 3,7 százalékos volt az átlagos tizenkét havi infláció az EU-ban.

Elemzők szerint az infláció novemberi csökkenése nem a már megkezdődött belső recesszió jele, hanem a kőolaj és az élelmiszerek meredek világpiaci olcsóbbodásának a következménye. Mindazonáltal előbb-utóbb a kereslethiány is nyomni fogja az árakat. Ezt jelezték az euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók novemberi és decemberi előzetes adatai. Mind a kibocsátás, mind az új megrendelések mutatói akkora olyan mélységbe süllyedtek az előző hónaphoz képest mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltatásokban, mint a felmérés tízéves történetében még soha, habár a visszaesés decemberben lassult. A keresletre nézve nem jó előjel a munkanélküliség hirtelen növekedése sem. Utolsó adat szerint a munkanélküliség októberben 7,7 százalékra nőtt az euróövezetben a szeptemberi 7,5 százalékról.

Ha a kőolaj ára is a mostani szinten marad, jövőre példátlanul alacsonyra, az év közepére akár 1 százalék alá is enyhülhet a tizenkét havi infláció az euróövezetben, mondják elemzők. Ez úgyszólván kötelezővé fogja tenni a további kamatcsökkentéseket az Európai Központi Bank (EKB) számára, amelynek legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell folyamatosan megcéloznia.

Az irányzatot jól jelzi Németország: ott már novemberben az EKB riadószáma alá, 1,4 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció az októberi 2,5 százalékról EU-szabvány szerint számolva, miután tavaly április óta makacsul a 2 százalékos riadóküszöb fölött volt.

Az euróövezetben júniusban és júliusban tetőzött a tizenkét havi infláció, 4,0-4,0 százalékon. Ez rekord volt a közös statisztika 1997-es bevezetése óta. Az ütem tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött. Ezért az EKB, egyéves kamatmozdulat-szünet után, július elején negyed százalékponttal 4,25 százalékra emelte alapkamatát. A döntés azonban nem bizonyult életképesnek, miután felgyorsult a nemzetközi pénzügyi válság, súlyos reálgazdasági következményekkel fenyegetve. Az EKB október elején kénytelen volt meredek enyhítésbe kezdeni a mértékadó központi bankok egyeztetett kamatcsökkentése keretében, és mostanáig három lépésben 2,50 százalékra vitte le alapkamatát.

Az euróövezet gazdasági teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedhez képest. A második negyedben is 0,2 százalékos visszaesést mértek az előző negyedévhez képest. Két egymást követő negyedévi visszaesés recessziót jelent, ilyen még soha nem fordult elő az 1999-ben megalakult euróövezet történetében.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva az euróövezet átlagos GDP-növekedése 0,6 százalékosra lassult a második negyedévi 1,4 százalékról. Az elemzők korábban csak 0,1 százalékos negyedéves visszaesést és 0,7 százalékos éves összehasonlítású növekedést vártak a harmadik negyedévről.

Az EU statisztikai hivatalában már ismert adatok szerint a gazdasági növekedés, éves összehasonlításban, Németországban 0,8 százalékra lassult a második negyedévi 1,9 százalékról, Franciaországban 0,6 százalékra 1,2 százalékról, Spanyolországban 0,9 százalékra 1,8 százalékról, Nagy-Britanniában 0,3 százalékra 1,5 százalékról, Hollandiában 1,8 százalékra 3,0 százalékról, Belgiumban 1,3 százalékra 1,9 százalékról, Ausztriában 1,5 százalékra 2,0 százalékról, Görögországban 3,1 százalékra 3,6 százalékról, Magyarországon 1,0 százalékra 1,6 százalékról, Szlovákiában 7,1 százalékra 7,9 százalékról, Lengyelországban 5,6 százalékra 5,8 százalékról.

Olaszországban 0,9 százalékos visszaesés volt éves szinten is a második negyedévi, 0,2 százalékos GDP-csökkenés után, rajta kívül Észtországban volt éves szintű visszaesés, 3,3 százalékos a második negyedévi, 1,1 százalékos rosszabbodás után, és Lettországban 4,2 százalékos éves szintű visszaesés követte a második negyedévi, 0,1 százalékos növekedést. Dániában 1,4 százalékos éves visszaesés volt a második negyedévi, 0,6 százalékos éves többlet után.

Az egész EU-ban csak Csehországban gyorsult az éves szintű gazdasági növekedés: 4,7 százalékra a második negyedévi 4,6 százalékról.

Az előző negyedévhez mért, egymást követő második negyedévi visszaesésre tekintettel a harmadik negyed után recesszióban volt Németország, Svédország, Észtország és Olaszország, illetve afelé haladt - még csak egy negyedévi visszaeséssel - Spanyolország, Magyarország, Nagy-Britannia és Dánia.

Az egész EU összesített GDP-je a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedhez képest, miután a második negyedben stagnált. Éves összehasonlításban a növekedés 0,8 százalékosra lassult a második negyedévi 1,7 százalékról.

Az Európai Bizottság november elején 1,2 százalékra rontotta az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését a tavaszi előrejelzésében jósolt 1,7 százalékról. Jövőre 0,1 százalékos évi átlagos GDP-növekedést valószínűsít az euróövezetnek, a tavasszal jelzett 1,5 százalék helyett, 2010-re 0,9 százalékos növekedést tart valószínűnek.